A részmunkaidősök jobban dolgoznak, mint a teljes állásúak, ha megfelelő feladatot kapnak

A részmunka mostanra a versenyképesség javítását hivatott foglalkoztatási forma Európa fejlettebb gazdaságaiban, míg a kevésbé fejlett országokban – mint például Magyarországon – egyelőre inkább a válságkezelés eszközeként tekintenek rá. Pedig Vörös Máté és Fűrész Diána Ivett friss tanulmánya szerint bizonyos tekintetben a magyar részmunkaidősök is hatékonyabban dolgoznak a teljes állásban dolgozóknál.

A kutatók szerint a járvány okozta gazdasági visszaeséssel újra megemelkedhet a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya, ahogy ez történt a tíz-tizenkét évvel ezelőtti világgazdasági válság során is. A mostani recesszió elmúltával azonban nagyobb arányban maradhatnak fenn az atipikus foglalkoztatási formák, ha bebizonyosodik, hogy hosszú távú munkaadói és munkavállalói érdekek is fűződnek hozzájuk – ami a fejlettebb uniós tagállamokban már a 2008-as válságot követően is megtörtént.

A járványhelyzet által kikényszerített munkaerőpiaci változásokat nézve – ideértve a részmunkaidő terjedését – komoly esély van erre. A részmunkaidős foglalkozásokat sokan már a kétezres években sem csak kényszerből választották, hanem kifejezetten ezzel a szándékkal kerestek állást, például a munka és a magánélet közötti egyensúly (a fiatalabb korosztályokban egyre inkább kiemelkedő) fontossága miatt. A kutatók pedig arra jutottak, hogy

a cégek is jól járhatnak, ha nem napi nyolc órában dolgoztatják az embereiket

egy multinacionális pénzügyi-biztosítási cég magyarországi fiókjainak rész- és teljes munkaidős dolgozóinak teljesítményét összehasonlítva.

Az ügyfeleket kiszolgáló munkatársak 2017 és 2019 közötti értékesítési adatai azt mutatják, hogy a részmunkaidős dolgozók akkor hatékonyabbak, ha alapfeladatot látnak el, és jelentős munkatapasztalattal rendelkeznek. Minden más esetben azonban a teljes munkaidős dolgozók bizonyultak hatékonyabbnak.

A kiszolgált ügyfelek számát tekintve – ami az előző, minőséginek tekinthető mutatóval szemben inkább mennyiségi szempontból jellemzi a teljesítményt – ugyanakkor már a részmunkaidősök szinte minden csoportja hatékonyabbnak bizonyult a napi nyolc órában dolgozóknál.

A szerzők megállapítása szerint összességében a részmunkaidős foglalkoztatás ugyan nem jár automatikusan hatékonyságnöveléssel, bizonyos esetekben azonban jelentősen javíthat a cégek versenyképességén, miközben a dolgozók számára is előnyökkel járhat. Annak eldöntése, hogy a mostani válságot követően valóban magasabb arányban maradhatnak-e meg a kényszerűségből kialakult atipikus munkavállalási formák viszont még sok kutatómunkát igényel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOtthon tényleg senki sem kreatív, vagy csak ürügyet keresnek a cégek?Már körvonalazódik, hogy hogyan fogunk a járvány után dolgozni, azonban az új technológiákkal még a cégek is csak kísérleteznek.

Közélet Olvasson tovább a kategóriában

Hozzászólások lezárva.