A nagy focikörkép: mi változott a magyar labdarúgásban tíz év alatt?

A foci mindenkit érdekel. A foci hatalmas üzlet a világban, és ha azt nézzük, hogy a klubokat adják-veszik, úgy tűnik, nálunk is az. Az adásvételek nemcsak a legmagasabb osztályt érintették, ha pedig egy csapat kiesik onnan, úgy tűnik, gyorsan gazdát cserél.

December végén röppent fel a hír, hogy a klubjába nem kevés pénzt beleöntő, de szakmailag sikertelen magyar milliárdos, Leisztinger Tamás megszabadulna csapatától – a potenciális vevők egy ideig cáfolták a híreket, majd az üzlet végül megköttetett, a Diósgyőr új tulajdonos irányítása alatt vág neki a bajnokság folytatásának. A patinás klubban egyik cégén keresztül Szíjj László is érdekelt lett.

Ez az epizód is jól illusztrálja azt a trendet, hogy az elmúlt évtizedben sok klub jutott hasonló sorsra, a magyar labdarúgás élvonalbeli csapatai kifejezetten gyakran cserélnek tulajdonost, egyelőre nincs megnyugvás a piacon. Már ha valódi piacnak lehet tekinteni azt a közeget, amelyben a klubok ilyen mértékben támaszkodnak az államtól származó forrásokra. Ennek kapcsán készítettünk összegzést a magyar élvonalról. 10 év, 15 klub.

Élénk piac

A vizsgálati bázist a hazai élvonal, az NB I 2020/2021-es szezonjában induló 12 csapat jelentette, őket a jelenlegi helyezésük alapján soroltuk fel. A 12 csapat keretének összértéke a mértékadónak tekintett Transfermarkt kimutatása szerint jelenleg 119,8 millió euró. Tíz éve, a 2010/2011-es szezonban ugyanez a szám 97,59 millió euró volt, igaz, itt 16 csapat osztozott a legjobbnak tekintett játékosokon.

Ha mindezt nagyjából arányosítani szeretnénk, és levonjuk az utolsó négy csapat 16,5 millió eurós összértékét – így modellezve megközelítőleg azt, mintha akkor is 12 csapatos lett volna az élvonal –, 81,09 millió eurós összeg jön ki. Vagyis a keretek összértékén érezni a labdarúgásba érkező pénzeket,

egy évtized alatt másfélszer értékesebb lett, vagyis közel 40 millió euróval lett értékesebb a legjobb 12 magyar csapat kerete.

  • Az állam rengeteg csatornán keresztül csorgat pénzt a profi futballba, aminek lassan, de legalább kezd meglátszani az eredménye.
  • Ennyire élénk sehol sem volt a futballpiac, kiemelkedően sok adás-vétel volt a magyar piacon.
  • A vizsgált 15 klub közül szinte nincs olyan, amelyik ne cserélt volna gazdát az elmúlt évtizedben.
  • A sokszor holdingtársaságokon keresztül érkező befektetők jellemzően NB II-es és NB III-as klubokba fektetnek be, amelyeket megerősítve akár az élvonalig juttatnak.
  • A magyar futball erősen kitett az állami szerepvállalásnak, a taopénzek mellett sok az állami megrendelésekből élő szponzor.
  • A közvetítési jogokat – a régiós adatok alapján – igencsak túlértékelten veszi a szintén költségvetési forrásból működő MTVA.
  • A Videoton, de különösen a Ferencváros kimagaslik a mezőnyből a keret értékét tekintve.
  • Egyre több fiatal nyújt jó teljesítményt a külföldi klubokban. Igaz, közülük nem sokan a drága akadémiai rendszer növendékei (Sallai Roland az egyetlen kivétel).
  • Szoboszlai Dominik rekordösszegért váltott klubot decemberben, 20 milliárd forintnak megfelelő vételárával ő lett az eddigi legértékesebb magyar labdarúgó, de neki nem sok köze van a hazai közeghez.
  • Kiemelkedő teljesítmény nyújt klubcsapatában többek között Gulácsi Péter (Lipcse), Dibusz Dénes (Ferencváros), Nagy Ádám (Bristol), Lovrencsics Gergő (ferencváros), Botka Endre (Ferencváros), Sigér Dávid (Ferencváros), Loïc Nego (Videoton), Kalmár Zsolt (Dunaszerdahely) és Szalai Attila (eddig Apollón Lemeszú, mostantól Fenerbahce).
  • Tény, hogy a három-négy évtizede amortizálódó létesítmények fejlesztését egy évtized alatt pótolták, de a stadionépítések az igényekkel sok esetben köszönőviszonyban sem voltak.
  • Átnéztük a legnagyobb klubok tulajdonosi szerkezetét. A trend egyértelmű, a klubok ezer szállal kötődnek az állami cégekhez.
  • Vizsgálati alapnak a jelenleg tizenkét csapatos élvonal klubjait vettük, ehhez hozzávettünk még három, tíz éve még az élvonalban szereplő patinás egyesületet, így összesen tizenöt klub tulajdonosi szerkezetét és jelenlegi helyzetét tekintettük át.

Fiatalok, légiósok, stadionok

A keretekben 40 százalék felett van a légiósok aránya, az átlagéletkor pedig 26 év felett van. Van bajnokság, ahol ez a szám nem számítana kiugrónak, de érdemes megnézni, hogy a méretben (vagyis merítési lehetőségekben) hasonló Csehországban például 25 százalék alatt van a külföldiek aránya a legmagasabb osztályban. Vagyis: nem lehet azt állítani, hogy a fociba érkezett befektetés fiatal magyar tehetségekre ment. Ezt látja Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke is, aki évértékelőben a válogatott és a Ferencváros sikerei mellett éppen ezt említette meg, mint a legnagyobb megoldandó feladat.

Ennek egyébként többek között az is volt az oka, hogy a fiatal magyar játékosok éppen az ő érdekeikben hozott, de kontraproduktív MLSZ-szabályozás miatt – ami anyagilag támogatta a fiatal magyarokat játszató klubokat – magasabb fizetést kértek, mint a légiósok. Ezt a kisebb klubok és a menedzserek is kihasználják, egyszerűen túl sok pénzt kérnek a fiatalokért. A másik ok: az eredménykényszer.

Csányi így nyilatkozott erről: „A sportszakemberek képzésében elmaradtunk, elsősorban az utánpótlásban. Valamint abban is, hogy a szponzorációk túl nagy szeletet tesznek ki egy-egy klub bevételeiből. A nyugat-európai kluboknál a játékoseladásokból jóval nagyobb összegek folynak be. Végül, de nem utolsósorban, a hazai tehetségek beépítése is elég lassan halad az NB I-es kluboknál.”

A keret értékére visszatérve, ugyanakkor mindez csak a trendre igaz, a jelen pillanatban 33 milliós növekmény viszonylag szerény eredmény ahhoz képest, hogy mekkora források érkeztek a sportágba – egyébként nem csak Magyarországon, hanem a világon mindenütt. Másképpen fogalmazva:

a foci túl nagy üzlet lett, amiből óriási butaság kimaradni. A kérdés az, hogy ki tud sikereket felmutatni piaci alapon is.

A világhírű Herzog & de Meuron építésziroda szerint a futballarénák a modern kor zarándokhelyei. Ha ezt elfogadjuk, akkor az ország igazi zarándokhely-nagyhatalom lett: a vizsgált 12 NB I-es és 3 darab patinás, jelenleg a másodosztályban szereplő 15 klub közül 13 stadionja épült föl vagy újult meg jelentősen az elmúlt évtizedben, az Építészfórum összeállítása pedig összesen 33 sportlétesítmény sorol föl a 2010 és 2018 közötti időszakból. (Igaz, ebben olyan épületek is szerepelnek, mint a 2019-ben átadott Puskás Aréna, vagy a Budapesti Atlétikai Stadion, és nem is mind kizárólag a labdarúgást szolgálja.)

A stadionépítésekről a következőt nyilatkozta Csányi a már említett évértékelőjében: „Megértem a kritikákat is, amelyek szerint túl sok pénz ment a labdarúgás fejlesztésére, de a nagyobb képet kell nézni. Egy közel 30-40 éves stagnálás következtében leromlott infrastruktúrát kellett helyrehozni az elmúlt 10 évben.”

Ferencvárosi Torna Club

A jogtalan kizárása után a magyar élvonalba visszajutó klub mindössze tíz év alatt a Bajnokok Ligája főtáblájáig jutott, ami akárhonnan is nézzük, egészen döbbenetes teljesítmény a magyar rekordbajnoktól. Az akkor alig 5,48 eurós (mai árfolyamon kevesebb mint 2 milliárd forintos) keret értéke nőtt messze a legnagyobb mértékben, jelen pillanatban 28,65 millió euró (10,3 milliárd forint) a játékosok értéke. Az akkori keret a mai NB I-ben az utolsó előtti helyre lenne elég, alig megelőzve az újonc Budafokot.

A ferencvárosi labdarúgócsapatot működtető FTC Zrt. többségi tulajdonosa az a Kevin McCabe volt, aki tíz évvel ezelőtt már javában kereste (de nem találta) a helyére érkező potenciális befektetőjelöltet. A skót üzletember nagy reményekkel vette át a zöld-fehér klubot 2009-ben, de hamar kiderült, hogy nem a Fradi-szív dobbant meg benne, az értékes Üllői úti telek viszont annál jobban érdekelte. A kereten eközben nem sikerült erősítenie, kevés kivételtől eltekintve még itthon is gyengének számító külföldi játékosokat parkoltatott a csapatban.

Érkezése után alig három évvel véget ért cége, az Esplanade Real Estate Ingatlanforgalmazó Kft. szerepvállalása, miután 95 százalékos tulajdoni hányadukat eladták és az anyaegyesület finanszírozta tovább a labdarúgócsapatot. Az állam végül tulajdonképpen ezen az ingatlanügyleten keresztül karolta föl az egyesületet: papíron nem a klubért, hanem a stadionért és a telekért fizetett neki. Az állam segítsége nélkül az anyaegyesület nem tudta volna megvenni a focicsapatot üzemeltető Zrt-t.

A klub gazdálkodását azóta rendbe kapták, az állam pedig – más stadionokhoz képest – egészen takarékos volt, amikor 14,7 milliárd forintból felépítette a klub később Groupama Arénára keresztelt szentélyét. A sokáig a magyar válogatottat is vendégül látó, 22 ezres aréna azóta is az állam tulajdonában van, a klub ezután meghatározott vagyonkezelési díjat fizet vissza a költségvetésbe, illetve az EL- és BL-szereplés jutalékaiból is 1,5–2 milliárdos összeget fizettek be. A stadionra egyébként tényleg igaz, hogy multifunkciós, csak a 2014-es megnyitás utáni öt évben mintegy ezer rendezvénynek adott otthont. Ugyanakkor nemrég döntöttek arról, hogy újabb 3 milliárd forintot költenek az aréna fejlesztésére, amit elsősorban az avuló informatikai berendezések indokoltak.

Az FTC Zrt. az egyéb bevételek sort is ideszámítva 2018-ban 4,3 milliárd, míg 2019-ben 9,3 milliárd forintos árbevétellel rendelkezett. A bevételek növekedésében kulcsszerepet játszott, hogy a csapatnak kitartó, de sok sikertelen próbálkozás után sikerült bejutnia az Európa Liga csoportkörébe, ahol messze várakozásokon felül szerepelt.

A csapat főszponzora a Magyar Telekom, mely a stadion melletti telek megvásárlásával tulajdonképpen részt vállalt az új aréna építési költségeiből is, annak névadó szponzora pedig a liga főtámogatójának, az OTP Csoportnak a stratégiai partnere, a Groupama Biztosító.

A ma már 31-szeres bajnok klub szervezettségével és szakmai munkájával jelenleg kimagaslik a hazai mezőnyből, az Orosz Pál vezérigazgató, Hajnal Tamás sportmenedzser és elsősorban az ukrán vezetőedző, Szergej Rebrov által fémjelzett szakmai stáb a Bajnokok Ligája csoportkörébe juttatta a csapatot. Az előrelépést az jelentheti, ha évről évre valamelyik nemzetközi kupa csoportkörébe tudnának jutni, ehhez pedig minél több saját nevelésű játékost vetnének be. Ez egyelőre gyenge lábakon áll a Fradinál.

A keret értéke: 28,85 millió euró
Az elmúlt tíz év legnagyobb sikerei: BL-csoportkör (2020), EL-csoportkör (2019), NB I bajnoki cím (2015/2016, 2018/2019, 2019/2020), Magyar Kupa győztese (2015, 2015, 2017)
A csapat otthona: Groupama Aréna
Mikor nyitotta meg a kapuit: 2014

Mol Fehérvár FC

A története során tizenhét alkalommal átkeresztelt klub – csak az utóbbi években szerepelt Parmalat, Videoton FC, Mol Vidi FC és Fehérvár FC néven –, jelenleg Mol Fehérvár FC, de egy biztos: 1941-ben, Székesfehérvári Vadásztölténygyár SK néven alapították. (Érdekesség: a Vadásztölténygyár egyben a mai Videoton cég elődje is.)

A klubot 2007-ben vásárolta meg Szauerwein Tivadar székesfehérvári üzletembertől Garancsi István. A kormányfővel baráti viszonyt ápoló új tulajdonos további vásárlásokkal egyesítette az üzletrészeket, majd rendezte a tartozásokat és nekiállt a csapatot építeni, ami azóta is a bajnokság egyik legstabilabb szereplője.

Garancsi cége, a Futball Invest Zrt., egészen pontosan a Fehérvár F.C. Sportszolgáltató és Kereskedelmi Kft. 2016-ban 3,8 milliárd, 2017-ben 4,6 milliárd, tavalyelőtt 11,1 milliárd forint, tavaly pedig 10,8 milliárd forint árbevétellel rendelkezett. Az elmúlt két év kiugró összegei a nemzetközi kupaszerepléseknek (az UEFA által beérkező pénzek két üzleti évre oszlanak el) és a 14 ezres Sóstói Stadion (amelyet azóta Mol Aréna Sóstóra kereszteltek át) építésének köszönhetőek.

A klub névadó szponzora a magyar olajcég – amelynek új székházát épp Garancsi cége építi. Ami ennél érdekesebb, hogy a klubot milyen nagy számban szponzorálják más építőipar vállalkozások, így klub honlapján is kiemelt helyet kapó Épkar Zrt., a WHB Group, és közös leánycégük, a Magyar Építő is. De ha ez nem volna elég az ínyenceknek, a szponzorok közé nemrégiben megérkezett a Közgép is.

A keret értéke: 17,33 millió euró
Az elmúlt tíz év legnagyobb sikerei: NB I bajnoki cím (2010/2011, 2014/2015, 2017/2018), Magyar Kupa győztese (2019), EL-csoportkör (2012, 2018)
A csapat otthona: Sóstói Stadion
Mikor nyitotta meg a kapuit: 2018

Puskás Akadémia FC

A TAO-források által bőségesen támogatott Puskás Akadémia mögötti alapítvány elnöke Mészáros Lőrinc, míg a klubot magát Orbán Viktor kormányfő alapította. A korábbi felcsúti polgármester egyébként a horvát bajnokságban induló Eszék focicsapatában is érdekelt volt. A klub tulajdonosa hivatalosan a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány. Az első csapat 23 fős keretében jelenleg 13 idegenlégiós szerepel, ami jól jellemzi az akadémiai rendszer hazai viszonyait.

2014-ben épült föl a falu 3800 fős arénája, az építészeti értelemben egyébként tényleg különleges Pancho Aréna. A PAFC 2020. augusztus 27-én játszotta története első nemzetközi kupamérkőzését, amelyen – a járvány miatt tartalékos kerettel – idegenben 3–0-ra kikapott a svéd Hammarby IF csapatától.

A klub honlapja mintegy harminc támogatónak köszöni meg a segítséget, köztük bőven felülreprezentáltak az építőipari vállalkozások és az útépítő cégek. A közös pont az állami szerepvállalás, illetve a Mészáros köré csoportosuló vállalkozások. Többek között a csapat mezét is a 2rule nevű márka szállítja, ami szintén Mészáros-érdekeltség.

A keret értéke: 9,9 millió euró
Az elmúlt tíz év legnagyobb sikerei: NB I bronzérem (2019/2020), Magyar Kupa ezüstérem (2017/2018)
A csapat otthona: Pancho Aréna
Mikor nyitotta meg a kapuit: 2014

Kisvárda Master Good FC

Az 1911-ben alapított klub hosszú út után jutott el az élvonalig, csak a 2017/2018-as idényben szerepelhetett először az NB I-ben.

A Seszták Miklós volt fejlesztési miniszterhez kötődő csapat névadó szponzora a kisvárdai székhelyű Master Good cégcsoport, amely a magyarországi csirketermelés és -feldolgozás több mint 40 százalékát adja. A cégcsoportot alapító id. Bárány László rendszeresen szerepel a Forbes milliárdos listáin is, a baromfibirodalmat (mely magában foglalja a Baromfi Coop Kft.-t is) immár az alapító fiai, ifjabb Bárány László valamint Bárány Péter viszik. A család egyébként négy generáció óta foglalkozik baromfitenyésztéssel. A szponzori szerepkör érthető, a csoport Kisvárda legnagyobb munkaadója.

A keret értéke: 6,08 millió euró
Az elmúlt tíz év legnagyobb sikerei: NB II ezüstérmese (2017/2018)
A csapat otthona: Várkerti Stadion
Mikor nyitotta meg a kapuit: 2018

MTK Budapest

Az 1888-ban alapított kék-fehér klub a magyar foci meghatározó, a Ferencváros utáni legeredményesebb klubja. A Fotex-birodalmat vezető Várszegi Gábor tizenhat év után, 2011-ben vonult ki az egyesület mögül.

Az MTK Budapest Zrt. tulajdonosa a Blue & White 2016 Zrt., annak a tulajdonosa pedig a Zakor Sándor tulajdonában álló Wine&More Kft.. Korábban az Ad-Wiser nevű cégen keresztül a klubelnök Deutsch Tamás testvére, Deutsch Péter is tulajdonrészt szerzett a klubban, de az NB II-be való kiesésük után a család eltűnt a tulajdonosi körből. Akkor lett az addigi kisebbségi tulajból 100 százalékos Zakor Sándor.

Zakor egyúttal a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel is foglalkozó, budapesti székhelyű Prohumán 2004 Munkaerő Szolgáltató és Tanácsadó Kft. vezetője. A munkaerő-kölcsönzés évi több százmilliárd forint forgalmat termelő iparággá fejlődött, melyben a Prohumán jelentős szereplőnek számít, nettó árbevétele 2017-ben megközelítette a 29 milliárd forintot, 2018-ban meghaladta a 34 milliárd forintot. A céggel 2020 májusában írt alá stratégiai együttműködési megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A csapat mezein is feltűnő szponzora az OTP, a Tippmix és a Prohuman.

A keret értéke: 7,13 millió euró
Az elmúlt tíz év legnagyobb sikerei: NB I bronzérmese (2014/2015), Magyar Kupa ezüstérem (2012)
A csapat otthona: Új Hidegkuti Nándor Stadion
Mikor nyitotta meg a kapuit: 2016

Paksi FC

Jóllehet a zöld-fehér klubot 1952-ben alapították, a magyar élvonalban mindössze alig másfél évtizede játszotta első meccsét. Az együttes a 2010/2011-es bajnokságban egyenesen az ezüstig menetelt, és kisebb hullámzásokkal persze, de a magyar bajnokság stabil középcsapata.

A szakmai stáb a többi klubhoz képest gyakrabban juttat szóhoz fiatalokat, a keretben pedig kizárólag magyar játékosokat alkalmaznak.

A keret értéke: 5,93 millió euró
Az elmúlt tíz év legnagyobb sikerei: magyar bajnoki ezüstérem (2010/2011)
A csapat otthona: Paksi FC Stadion
Mikor nyitotta meg a kapuit: 1966, felújítva: 2016

Zalaegerszegi TE FC

Az 1920-ban alapított kék-fehér klub kis túlzással már akármit csinálhat, akkor is egy 2002-es meccsére fognak a legtöbben emlékezni, amikor Koplárovics Béla 40 ezer néző előtt belőtte a Manchester United elleni győztes gólját. A 2000-es években sikeresen szereplő, egy bajnoki címet is besöprő klub jelenleg ismét az élvonalban játszik, köszönhetően az immár stabil anyagi bázisnak.

2014-ben a ZTE FC vezérigazgatója aláírta azt a megállapodást, amivel a város önkormányzatához kerültek a Zrt. többségi részvényei. A klubhoz 2014-ben érkezett a Mészáros Lőrinchez ezer szállal kötődő Végh Gábor, aki jelenleg is a klub többségi tulajdonosa. Egy korábbi cikkben részletesen olvashatunk róla, hogy a dunavarsányi székhelyű Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. 2014 márciusában jelent meg főtámogatóként a ZTE-nél, májusban pedig a csapatot működtető zrt. többségi tulajdonosa lett. 

A vállalkozás többek között műfüves pályák építéséből, kisebb stadionok építéséből is él és Felcsúton is van telephelye, a helyi akadémiának egész alakos Puskás-szobrot is adományoztak. A hírek szerint az idei évadtól kötelező az NB II-es pályák fűtése, amivel a Pharos ’95 is jól járhat.

2017 óta egyébként a Pharos ’95-é a szlovén FK Nafta Lendava csapata is. A másodosztályban stabilan szereplő csapat 2020-ban a szlovén kupadöntőbe is bejutott. A vállalkozó komoly infrastrukturális fejlesztéseket hajtott végre, többek között műfüves gyakorló pályát építettek a kisvárosban.

A keret értéke: 6,15 millió euró
Az elmúlt tíz év legnagyobb sikerei: NB II aranyérmese (2018/2019)
A csapat otthona: ZTE Aréna
Mikor nyitotta meg a kapuit: 2016

Mezőkövesd Zsóry FC

A mezőny egyik legfiatalabbja az 1974-ben alapított klub, amely a 2013/2014-es idényben játszhatott először az élvonalban. A Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft. által működtetett csapat tavaly a kupadöntőig menetelt, a meglepetésszerű jó szereplés pedig egy angol szaklap, a World Soccer figyelmét is felkeltette.

A Tállai András NAV-elnök által vezetett klub logója a 90-es éveket, az építkezés tempója a 2010-es éveket tükrözi: a látványcsapatsport-támogatásokkal (tao) és állami, valamint uniós forrásokkal bőségesen ellátott klub nagy építkezésekbe kezdett, a várostól megvásárolta a korábbi kemping területét, ötezres stadiont és sportszállót épített a körülbelül 15 ezres kisvárosban.

A keret értéke: 8,48 millió euró
Az elmúlt tíz év legnagyobb sikerei: Magyar Kupa ezüstérem (2020)
A csapat otthona: Városi Stadion
Mikor nyitotta meg a kapuit: 2016

Budafoki MTE

Az 1912-ben alapított klub az idei idényre jutott vissza a magyar élvonalba, 74 év után. Ebben nem kis szerepe volt Bélteky Róbertnek, aki hat évvel ezelőtt jelent meg a klub életében és fejlesztette folyamatosan a csapatot, a budapesti első osztályból egészen az NB I-ig juttatva azt.

A parkolóházairól itthon is ismert Care Park ausztrál-magyar tulajdonosa szülei 1956-ban hagyták el az országot, Bélteky később a jogi és a közgazdasági egyetemet is elvégezte, és harminckét éve vezeti saját parkolóház-láncát, csaknem négyszáz parkolóházat üzemeltet önállóan vagy társtulajdonosként Ausztráliában, Új-Zélandon, Kínában, Angliában és Magyarországon.

Korábban a Melbourne Victory tulajdonosaként ausztrál bajnoki címet is nyert már. Ha a XXII. kerületiekkel talán nem is ez a célja a magyar élvonalban – a mértékadó Transfermarkt adatai szerint 4,08 millió eurós játékoskerete a legkevésbé értékes a mezőnyben – a budafokiak egyelőre tisztesen szerepeltek. A kiscsapat tulajdonosa egyébként nem csak a budafoki klub révén kötődik a hazai labdarúgáshoz: néhány évvel ezelőtt megvásárolta az nb1.hu nevű internetes portált is.

A keret értéke: 4,28 millió euró
Az elmúlt tíz év legnagyobb sikerei: NB II ezüstérem (2019/2020)
A csapat otthona: Promontor utcai stadion
Mikor nyitotta meg a kapuit: 1945 körül, 2014 óta többször korszerűsítve

Budapest Honvéd FC

Az egyesület története 1909-ben indult Kispesti AC néven, története során 14 alkalommal nyerte el a bajnoki címet, többek között az 50-es években hátteret nyújtó Honvédelmi Minisztériumnak köszönhetően. A klub életében 2006 nyarán kezdődött új korszak, amikor a számos botrányt a háta mögött tudó olasz húspápa Piero Pini távozott a klub éléről.

A klub egyedüli tulajdonosa a Hemingway Group, egész pontosan a talányos nyilatkozatairól is ismert George F. Hemingway lett. A magyar származású, magyarul kiválóan beszélő, Szabó György néven született amerikai üzletember az itthoni KFC gyorséttermek tulajdonosaként is ismert.

Hemingway százszázalékos tulajdonrészét 2019 áprilisában adta el a Metalcom-csoporthoz tartozó Reditus Equity Zrt.-nek. Az üzlettel nemcsak a patinás márkanév és a csapat cserélt gazdát, hanem a klub akadémiája is, amely a belga Double Pass felmérése szerint rendre ott volt az elmúlt években a legjobb utánpótlás-centrumok között.

A Honvéd vételárára a Forbes korábban becslést is készített. A vevő, melynek tulajdonosi köre sok más klubhoz hasonlóan köthető a kormánypárthoz, 2 milliárd forintos beruházási hitelt vett fel a Takarékbanktól. Hemingway korábban többször jelezte, 10 millió euróra taksálja a klubot, de nem tartjuk reálisnak, hogy ennyit kapott érte.

A régiós dealek alapján 3,4-es szorzót tartunk reálisnak, az így kapott becsléshez hozzávettük még az akadémia eszközeit, végső becslésünk szerint a Budapest Honvéd 2,45 milliárd forintért cserélhetett gazdát. A Hemingway Group nem kommentálta a Forbes becslését, azt továbbra is üzleti titokként kezeli. 

A keret értéke: 9,45 millió euró
Az elmúlt tíz év legnagyobb sikerei: NB I bajnoki cím (2016/2017), Magyar Kupa aranyérem (2020)
A csapat otthona: Bozsik Stadion
Mikor nyitotta meg a kapuit: 2021

Újpest FC

Az 1885-ben alapított lila-fehér egyesület az ország harmadik legsikeresebb focicsapatát működteti. Az Újpest FC tulajdonosa 2011 óta az a Roderick Duchâtelet, akinek édesapja, Roland Duchâtelet Belgium egyik leggazdagabb üzletembere.

Kapcsolatuk a focival nem új keletű: Roderick korábban öt évig a belga élvonalban szereplő Germinal Beerschot igazgatója és részvényese volt, egészen 2010-ig, Roland 2015-ig a szintén élvonalbeli Standard de Liège többségi tulajdonosa volt, de a család érdekelt még 2013 óta a német FC Carl Zeiss Jena, 2014 óta az angol Charlton Athletic FC és a spanyol AD Alcorón csapatában is. A belga üzletember az Újpest FC Kft. csaknem 95 százalékos tulajdonhányadát birtokolja.

A csapat tökélyre fejlesztette az élvonalban lavírozást, az elmúlt tíz évben az NB I komolyabb sikerek, egyúttal komolyabb megrázkódtatások nélküli szereplői az újpestiek.

A keret értéke: 6,68 millió euró
Az elmúlt tíz év legnagyobb sikerei: NB I bronzérmese (2017/2018), Magyar Kupa aranyérem (2014, 2018)
A csapat otthona: Szusza Ferenc Stadion
Mikor nyitotta meg a kapuit: 1922, átépítve 2001

Diósgyőri VTK

Leisztinger Tamás, illetve az Arago Holding éppen tíz esztendeje vette át a diósgyőri futball finanszírozását. A milliárdos saját vagyonából tíz év alatt több mint 5 milliárd forintot invesztált a DVTK-ba. A klub elnöke szerint kapcsolatrendszerüknek köszönhetően legalább ekkora mértékű tao-forrás érkezett ezen felül a DVTK-hoz, így egy évtized alatt 10 milliárd forintot költöttek a csapatra.

Az idén 110 éves klub nem túl fényesen ünnepli az évfordulót, jelenleg a kiesés ellen küzdenek az első osztályban. A klub hamarosan tulajdonost válthat, erről itt írtunk hosszabban. A hír annak fényében is érdekes, hogy – mint ahogyan korábban írtunk is róla – az Arago-csoport beszállt az egyik kassai focicsapat, a másodosztályban játszó FC Košice nevű szlovákiai klubba.

Az új tulajdonos a Borsodi Sport Holding Kft., hozzájuk került a klub többségi tulajdonrésze. Az Borsodi Sport Holding Kft. ügyvezetője dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia magánorvosi központ vezető szakorvosa, egyúttal a Puskás Akadémia stábtagja.

Az érdekességek azonban még nem érnek itt véget: a Borsodi Sport Holding Kft. tulajdonosa részben Magyar Mátyás, részben, közvetve pedig Szíjj László építőipari vállalkozó. De ha mindez nem lenne elég: a Csörsz utcai Fájdalom Ambulancia Kft.-ben a cégadatok szerint Magyar Mátyás csak a cég 16,67 százalékával (vagyis egyhatodával rendelkezik), nála kétszer akkora tulajdonhányaddal, azaz 33 százalékkal tulajdonos Mészáros Lőrinc.

A keret értéke: 8,88 millió euró
Az elmúlt tíz év legnagyobb sikerei: Magyar Kupa ezüstérmese (2014)
A csapat otthona: DVTK Stadion
Mikor nyitotta meg a kapuit: 2018

DVSC

Az 1902-ben alapított Debreceni Vasutas Sport Club eddigi története során hét alkalommal volt bajnok, úgy, hogy az első bajnoki címét mindössze 2005-ben szerezte. A Debrecen aztán 2005 és 2014 között hétszer nyerte meg a bajnokságot, szerepelt a Bajnokok Ligája és az Európa-liga csoportkörében is. A 2000-es évek sikercsapata azonban a 2019–2020-as idény végén kiesett az élvonalból.

A Dzsudzsák Balázst is soraiban tudó, a keret értékét tekintve bőven NB I-es szintet képviselő együttes jelenleg az NB2-ben szerepel, de toronymagas esélyesként jó esélye van a feljutásra. A piros-fehér klub társtulajdonosa 2002-től a kaszinóbizniszben is érdekelt Szima Gábor vállalkozó volt, aki 2020-ban vált meg többségi tulajdonrészétől.

Ahogy a klub honlapján is olvasható, a részvények több mint 60 százaléka a DVSC Egyesületé, 25 százaléka marad az önkormányzatnál úgy, mint eddig, 14 százalékot a Futball Zrt. is vásárolt, valamint kisebb részvényesek is vannak. Egy megállapodás értelmében Szima Gábor továbbra is jelentős összeggel támogatja a DVSC labdarúgócsapatát.

A keret értéke: 6,2 millió euró
Az elmúlt tíz év legnagyobb sikerei: magyar bajnoki aranyérem (2011/2012, 2013/2014), Magyar Kupa győztese (2012, 2013)
A csapat otthona: Nagyerdei Stadion
Mikor nyitotta meg a kapuit: 2014

Győri ETO FC

Az 1904-ben Győri Vagongyár ETO néven alapított zöld-fehér klub 1960-tól 2015-ig megszakítás nélkül a magyar élvonal tagja volt, négy bajnoki címével a debreceniek mögött a második legsikeresebb vidéki klub.

A 2000-es években sikeresen szereplő csapat története 2015-ben vett szomorú fordulatot, amikor a Questor Csoport csődje miatt nem tudta teljesíteni az NB1 által kiadott licenc feltételeit. A klubot az ETO Futsal csapata és Győr városa mentette meg a csődtől, így a klub a harmadosztályban folytathatta, ahonnan hamar feljutott a másodosztályba, ahol azóta is játszik. A feljutásra idén sincs valódi esélye.

A keret értéke: 2,53 millió euró
Az elmúlt tíz év legnagyobb sikerei: magyar bajnoki aranyérem (2012/2013), magyar bajnoki ezüstérem (2013/2014), magyar bajnoki bronzérem (2011/2012)
A csapat otthona: ETO Park
Mikor nyitotta meg a kapuit: 2008

Vasas SC

Az 1911-ben alapított angyalföldi gárda története során hat alkalommal nyert bajnoki címet. A munkáscsapat elnöki pozícióját korábban még Kádár János is betöltötte.

A jelenleg az NB II-ben vitézkedő csapat nemrégiben kapott új otthont a teljesen lepusztult Fáy utcai stadion helyett. A másodosztályhoz képest feltűnően nagy büdzséből gazdálkodó és drága keretet felvonultató csapat egyelőre nem áll túl jól az NB II-ben, a téli szünet kezdetekor kilenc ponttal vannak lemaradva a listavezető DVSC mögött.

A korábbi tulajdonos Jámbor János 2019 decemberében értékesítette tulajdonrészét. Többségi tulajdonosa az egykori Wallis-alapító és azóta energetikai, logisztikai, kommunikációs és mezőgazdasági üzletekben egyaránt felbukkanó Nagy György lett, akinek egyébként több közös üzlete is van Csányi Sándor OTP-vezérrel.

Az angyalföldiek támogatói között feltűnik a Market, az A-Híd, kissé talányos módon Óbuda önkormányzata, valamint kevésbé talányos módon a Nagy érdekeltségébe tartozó SMP Solution is.

A keret értéke: 5,5 millió euró
Az elmúlt tíz év legnagyobb sikerei: magyar bajnoki bronzérem (2016/2017)
A csapat otthona: Illovszky Rudolf Stadion
Mikor nyitotta meg a kapuit: 2019

A keret értékét a Transfermarkt által 2021. január 19-én közölt adatokon alapján határoztuk meg.

Fontosabb források: Transfermarkt, Bisnode Partnerkontrol, E-cégjegyzék és a klubok honlapjai.

Hozzászólások lezárva.