A magyar politika oltásügyben is a szemünk előtt darálja be a szakmát

Gulyás Gergely miniszter a mai kormányinfón azt mondta, Magyarországon minden olyan koronavírus oltást engedélyeznek, amellyel – bárhol a világon – már legalább egymillió embert beoltottak, bármilyen engedélyekkel.

Hogy ez mit jelent, azt egyelőre nehéz pontosan értelmezni, de a legvalószínűbb verzió leegyszerűsítve az, hogy a kormánynak elfogyott a türelme a gyógyszerészeti intézettel szemben, és “elhárít minden bürokratikus akadályt” a kínai vakcina gyors engedélyezése elől. Más olvasatban: a politika egyszerűen megkerüli a szakmai hivatalt, átírja annak működési játékszabályait.

Orbán Viktor már két hete, a szokásos rádióinterjújában jelezte egyáltalán nem burkoltan, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyezési eljárását lassúnak tartja, hiszen minden nap meghal csaknem száz ember, miközben a kínai vakcinához Magyarország gyorsan hozzá tudna jutni.

Ezt a verbális, de nagyon erős nyomásgyakorlást aztán pontosan egy héttel ezelőtt már egy sokkal konkrétabb lépés követte. Január 21-én az OGYÉI közölte, hogy egy kormányrendelet alapján engedélyezte a brit AstraZeneca koronavírus oltásának hazai használatát (az orosz vakcinával kapcsolatos hasonló döntéssel egy időben). Az intézet azt mondta, hogy egy kormányrendelet azon passzusa alapján adta meg az ideiglenes engedélyt, amely kimondja, hogy az Egyesült Királyságban jóváhagyott gyógyszerek Magyarországon is jóváhagyhatók.

Az OGYÉI tehát nem vizsgálta be a brit oltást, csak élt egy jogi lehetőséggel, amely szerint az angol emgedély alapján megadhatja a magyart is. A párhuzam most adja magát, hiszen ha egy kormányrendeletbe most azt írják bele, hogy az intézet bármit engedélyezhet, amit legalább egymillió embernek már beadtak bármilyen más engedéllyel, akkor ezúttal sem kell mást tenni, mint a papírokat aláírni.

Érdemes azonban visszatérni az AstraZeneca magyar engedélyének kiadására, mert az egy héttel ezelőtti események most már más fényben tűnnek fel.

Az engedély kiadása óta eltelt hét napban ugyanis egyetlen darab ampulla sem érkezett Magyarországra a brit oltásból.

Természetesen nem is érkezhetett, mert a brit gyógyszercég az Európai Unió partnere, és ennek a partnerségnek pont az az egyik fő eleme, hogy a tagországok ne külön tárgyaljanak a gyártókkal, és ne külön rendeljenek tőlük. Ebben az esetben ugyanis erős lenne a kísértés, hogy a gazdagabb vagy befolyásosabb tagállamok rálicitálnak a szegényebbekre, kiszorítják azokat, és aránytalanul visznek el a szűkös készletből. A népességarányos elosztási szabály tehát valószínűleg Magyarországnak is elemi érdeke, de az is, hogy az egységes uniós rendeléssel a beszerzési árat is le lehessen nyomni.

Az OGYÉI-ben pontosan tudhatták, amit mindenki tud, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a várakozások szerint holnap, azaz a magyar engedélytől számított nyolcadik napon, pénteken dönthet arról, hogy az oltást javasolja-e az uniós országoknak használatra. A legvalószínűbb forgatókönyv cikkünk írásakor az, hogy az EMA (esetleg korlátozásokkal) javasolni fogja a vakcinát, és az Európai Bizottság (EB) villámgyorsan megadja a forgalmazásához szükséges hozzájárulását.

A rendelést tehát formálisan először majd csak ekkor lehet leadni. Az OGYÉI múlt heti akciója így szakmai alapon tulajdonképpen értelmezhetetlen volt, de az biztos, hogy gyakorlati haszna nem lehetett. Az oltásra várók szempontjából nem is lett.

Ám ha ez alatt a nyolc nap alatt eleve nem is kaphattunk a gyártótól egyetlen fia ampullát sem, akkor mi volt ennek az egész eljárásnak az értelme? Nem tudunk más uniós országról, amely ezt az öncélúnak tűnő lépést megtette volna.

Ezt a kérdést természetesen már a hét elején feltettük az OGYÉI-nek, ám az intézet cikkünk megjelenéséig nem válaszolt. Nem csak szakmai választ nem adott, hanem semmilyet sem.

Az AstraZenecánál is érdeklődtünk, a cég kommunikációs csatornáit azonban érezhetően bedugaszolta, hogy az elmúlt napokban súlyos vitába keveredett az Európai Unióval a vakcinaszállítmányok csúszása, illetve az e mögött álló gyártási nehézségek miatt.

A nemzetközi események kétségtelenül elmosták a magyar hatóság értelmetlennek tűnő gerilla akcióját, annak jelentősége tényleg eltörpül az AstraZeneca-EU vita tükrében. Számunkra azonban mégis nagyon fontos lehet.

Az oltási program sikeressége érdekében ugyanis nagyon fontos, hogy az OGYÉI megőrizze azt a tartását, hogy szigorúan szakmai alapon hozza meg a döntéseit. Szentiványi Mátyás főigazgató a Magyar Hírlapnak adott január 22-i interjújában éppen e mellett állt ki.

Még a látszatát is szigorúan el kellene kerülni annak, hogy bármilyen külső szereplő kommunikációs célú kérésének vagy akár nyomásának enged az intézet, legyen szó akár a magyar kormányról vagy bárki másról.

Csakhogy az OGYÉI akár már december végén megadhatta volna a magyar engedélyt az AstraZenecának, hiszen ekkortól kezdve az Egyesült Királyságban már oltottak a vakcinával. Az intézet azonban éppen az orosz vakcinával egy időben hozta meg a döntését, és mivel nem válaszol a kérdéseinkre, nem tudhatjuk, hogy ez az egybeesés puszta véletlen, vagy mi a pontos szakmai oka.

Az azonban biztos, hogy a kormány kommunikációs céljait támogatta, mert az orosz oltás eddig sajnos meglehetősen ellentmondásos hazai megítélését mindenképpen polírozta azzal, hogy egy kalap alá vette egy sokkal elfogadottabb, nyugati vakcina esetével.

A járvány tavaly tavaszi első hullámának egyik legkeserűbb tapasztalata éppen az volt, hogy a politika alig-alig, vagy egyáltalán nem engedte át a kommunikációs felületeket a szakembereknek, mára pedig szinte teljesen eltüntette őket a nyilvánosság elől. Pedig az események tükrében most már óriási szükség lenne arra, hogy minél több hitelesnek tekintett szakmai forrás mondjon véleményt az oltásokról, akár azért is, hogy például éppen a kínai vakcinába vetett bizalom erősödjön (amennyiben az megalapozott).

Közélet AstraZeneca ema engedély Európai Unió kínai oltás koronavírus OGYÉI oltás politika vakcina Olvasson tovább a kategóriában

Hozzászólások lezárva.