A magyar gazdaság gyorsabban regenerálódhat az EU-nál

Magyarország GDP-je 2022 harmadik negyedévében érheti el a 2019-es szintet, amivel közel egy évet verhet az Európai Unióra – derül ki Elliott Auckland, a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) vezető közgazdászának elemzéséből, amely szerint az EU csak 2023 második negyedévében éri majd el a 2019-es teljesítményét. A főközgazdász szerint

hihetetlen, hogy a jelenlegi válság mennyire nem nevezhető tipikusnak, és nem csak a Covid-19 világjárvány egyedi jellege okán, hanem általában a költségvetési és monetáris politikai döntéshozók azonnali és hatékony válaszintézkedései miatt is.

Elliott Auckland elemezése szerint annak ellenére, hogy Közép- és Kelet-Európában az elmúlt hónapokban fellángolt a koronavírus és újabb korlátozásokat vezettek be,

a régió túl fogja teljesíteni az EU-t 2020-ban és az azt követő fellendülési időszakban.

Közép- és Kelet-Európa kulcsfontosságú gazdasági témája továbbra is az európai gyártási ellátó láncba való szoros integráció – elsősorban, de nem kizárólagosan az autóipari ágazatban. A gyártás, mint ágazat nem szenvedett annyit, mint a szolgáltató ágazat, amely részben a régió jobb teljesítményének hajtómotorjai szemben olyan országokkal, mint például Spanyolország és Olaszország. Ezenkívül, a régió számos gazdaságának szoros kapcsolata Németországgal (amely Európában szintén jobb teljesítményt nyújtott) pozitív támogató tényezőnek bizonyult. Valójában a második hullám ellenére kulcsfontosságú támogató tényező volt a Kelet-Közép-Európában tapasztalt váratlanul erős teljesítmény a harmadik negyedévben, ami azt jelzi, hogy a második hullám utáni fellendülés ugyanolyan látványos lesz – írja az NBB főközgazdásza.

GDP növekedés GDP visszaállása
a 2019-es szintre
   2019 2020 2021 2022
Bulgária 3,7 % -4,5 % 3,4 % 3,6 % 2022 Q2
Csehország 2,3 % -7,0 % 3,2 % 4,5 % 2022 Q4
Magyarország 4,6 % -6,5 % 4,3 % 4,7 % 2022 Q3
Románia 4,2 % -5,0 % 3,5 % 4,1 % 2022 Q2
Szlovákia 2,3 % -7,0 % 4,7 % 4,5 % 2022 Q3
EU 2,1 % -7,4 % 4,1 % 3,0 % 2023 Q2

Az NBB-tagállamok közül a régióban Csehországban vezették be a koronavírus-járvány hatására a legnagyobb költségvetési ösztönző intézkedéscsomagot, amely a GDP 14 százalékát tette ki, szemben a magyarországi 12 százalékkal, a szlovákiai 6 százalékkal, a bulgáriai 5 százalékkal és a romániai 4 százalékkal. Ezzel szemben Varga Mihály az Indexnek adott interjúban más számot közölt: pénzügyminiszter azt mondta, hogy a GDP 8 százalékát költöttük a védekezésre.

Mindazonáltal Auckland szerint azt is érdemes megjegyezni, hogy a magyarországi és romániai központi bank szintén indított kvantitatív enyhítő programokat – amely programok más likviditási intézkedésekkel összekapcsolva jelentősen enyhítették a pénzügyi válság kialakulásának kockázatát (a befagyasztott adósságpiacok potenciális veszélyének elhárításával és a banki hitelezés zárolásával).

Úgy véli, hogy

a közép- és kelet-európai országok kormányai továbbra is az egyik legjobb mérleggel rendelkeznek globálisan,

amely az uniós források felhasználásának lehetőségével együtt azt jelentette, hogy a költségvetési támogatás nagyon erős támogató tényezőnek számít most és a jövőben is a növekedés dinamikájának biztosításában. Átlagosan az államadósság a GDP-hez viszonyítva az NBB közép- és kelet-európai gazdaságaiban a 2019-es 42 százalékról 2020-ra 50 százalékra nő, ami lényegesen jobb, mint a 79 százalékról 94 százalékéra való növekedés az Európai Unió egészét tekintve. Magyarországon a Portfolio becslése szerint a GDP 81,2 százalékára ugorhatott az államadósság, aminél magasabb adósságráta 1995 óta nem volt.

A közgazdász szerint

a második hullám összhatása körülbelül egy évvel késlelteti a gazdasági normalizálódás visszatérését.

A 2021-re vonatkozó kilátások azonban pozitívak azt figyelembe véve, hogy az első negyedévre továbbra is hatással lesznek a koronavírus-korlátozások, valamint szigorúbb lesz az éves összehasonlítás is. 2021 második negyedévétől kezdve a régió már érezni fogja az új és folyamatos növekedési ciklus előnyeit, amelyet költségvetési és monetáris ösztönzők táplálnak, további uniós támogatási forrásokkal kiegészülve – olvasható az elemzésben.

Forrás: index.hu

Hozzászólások lezárva.