A koronavírus idén teljesen lenullázta az influenzát

Idén az influenzaszezon most már minden bizonnyal az északi féltekén is elmarad. Az Egyesült Államokból és az európai országokból érkező adatok is egyértelműen erre utalnak, és ezen belül a magyar megfigyelések is ezt erősítik.

Mindez azért rendkívül pozitív fejlemény, mert – ahogy korábban arról mi is részletesebben írtunk – a szakértők attól tartottak, hogy ősszel és télen a szokásos influenzajárvány együtt jelentkezhet a koronavírus-járvánnyal. Ez egyrészt egészségügyi okokból is aggodalomra adott okot (adott esetben két vírusfertőzést egyszerre is könnyen elkaphatott volna bárki), másrészt jókora többlet terhet jelentett volna az amúgy is végsőkig leterhelt egészségügyi rendszereknek.

A magyar kormány is ennek megelőzése érdekében tette tavaly ősszel ingyenessé az influenza elleni védőoltást, és kampányolt még a miniszterelnök is amellett, hogy minél többen oltsák be magukat. Az más kérdés, hogy a tömeges igényekhez akkor már nem tudták hozzáigazítani a gyártást és a beszerzést, és így nem tudta mindenki felvenni az oltást, aki szerette volna, de még oltási terv sem volt arra, hogy kik élvezzenek esetleg előnyt a sorban állásnál.

Mindenesetre míg a korábbi szezonokban a minden évben államilag megrendelt 1,3 millió influenzaoltásnak körülbelül a fele fogyott el (holott sokan ingyen jogosultak a felvételére), a 2020/21-es szezonban hetek alatt elfogyott a teljes 1,3 millió, és a kormány még arra is rákényszerült, hogy a piaci alapon Magyarországra behozott 100 ezer import adagot is kivonja a közforgalomból, azaz lefoglalja/megvegye.

Az 1,4 millió beoltott lakos azonban hiába duplája egy világjárvány nélküli szokásos év számának, a lakossági átoltottság még így sem éri el azt a szintet, hogy az influenza ilyen mértékű visszaszorulását megmagyarázza.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLehet, hogy a covid a történelem szemétdombjára küldi az influenzátHíre-hamva sincs az influenzának azokban az országokban, ahol ilyenkor dúlni szokott. Átmeneti győzelem ez, vagy sikerül végleg megszabadulnunk tőle?

Tavaly sem Ausztráliában, sem Új-Zélandon, de még a latin-amerikai és afrikai térségben sem volt influenzaszezon, és ez azért adhatott bizakodásra okot az északi félteke lakóinak, mert az influenza alapvetően a két félteke között oda-vissza utazva terjed. A szezon mindig ott alakul ki, ahol éppen hidegebb, a terjedés szempontjából kedvezőbb az időjárás (bár a trópusi régiókban egész évben felbukkanhat). Amikor nálunk nyár van, az említett régiókban marad életben a vírus, és a féltekék között folyamatosan mutálódva utazik minden évben, többnyire a repülővel utazó emberek százezreinek szervezetében.

Így érthető, hogy a védőoltatások mellett a légi közlekedésben a koronavírus miatt bevezetett korlátozások, és a nemzetközi utasforgalom radikális bezuhanása okozhatja azt, ami az alábbi ábrán jól látszik. 

Sőt, a grafikon idei szezonra vonatkozó vonala nagy valószínűséggel nem is ott van, ahova rajzoltuk, hanem gyakorlatilag a nulla értéket követi. Az adatok ugyanis az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók számát mutatják, ám idén ők elsöprő többségben a koronavírus fertőzöttek, vagyis nem influenzások.

Az eseteket a háziorvosok vírusos fertőzésként jelentik le, és ha például nem szükséges pcr-tesztet kérniük, akkor a bejegyzés így is marad. A háziorvosok között azonban vannak úgynevezett sentinel orvosok, akik saját belátásuk szerint kérhetnek influenza-tesztet, és egy normál szezonban  tulajdonképpen az általuk beküldött mintákból figyelik az influenzajárványt. Idén azonban hiába küldenek mintákat az orvosok, azok elsöprő többsége az influenzára negatív, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a fenti ábrán sokkal inkább a koronavírusos esetek egy részét látjuk.

Az előző szezonokban legkésőbb mindig az új naptári év negyedik hetére kialakult az influenzajárvány Magyarországon. Most azonban a negyedik hétig az influenzaszerű megbetegedésekkel az orvosnál jelentkezők aránya százezer lakosra vetítve még mindig kevesebb mint a harmada volt annak a szintnek, ami ahhoz szükséges, hogy hivatalosan is influenzajárványt hirdessenek (és amint említettük, valószínű, hogy még ők sem influenzások).

Ugyanez a jelenség látszik az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) Európára vonatkozó adatain. A központ január végi jelentése szerint az év negyedik hetéig általában az egész kontinensen beindul a szezon, eddig ugyanakkor az ECDC-nek jelentő 38 ország közül mindössze kettőben, Szlovákiában és Azerbajdzsánban volt alacsony szintű a vírus előfordulása, és egyedül Georgiában volt magas, a többi ország elhanyagolhatóan alacsony, vagy egyáltalán nem is mérhető terjedésről számolt be.

Az alábbi ábrán a pozitív tesztek aránya alapján látszik, hogy idén egész Európában nem indult be a járvány: amíg a tavalyi szezonban az ötödik héten például már 50 százalék felett volt a pozitív tesztek aránya, idén ugyanebben az időszakban ez 0,03 százalék volt.

A szakértők szerint az utazási tilalmak mellett a koronavírus-járvány miatt világszerte meghozott korlátozó és elővigyázatossági intézkedések, mint például a maszkviselés, a zárt közösségi terekben való tartózkodás részleges korlátozása, az éjszakai kijárási korlátozás is hozzájárult az influenza visszaszorításához.

Ezek ráadásul az influenza esetében még hatásosabban is szoríthatják vissza a terjedést, mivel annak terjedőképessége jóval gyengébb a koronavírusénál – amely ellen védekezünk most már lassan egy éve. Ráadásul miközben a koronavírus (világjárványos formája) az immunrendszernek egy teljesen új fajta fertőzés, az influenzáról a népesség jóval nagyobb részének van valamilyen tapasztalata, korábbi megfertőződés vagy oltás maradványaként. Ez felkészültebb immunrendszert, kisebb fertőződési esélyt eredményez, fertőzés esetén pedig kisebb eséllyel jelent súlyosabb tüneteket.

Mindez rövid távon jó hír, hosszabb távon viszont nem biztos. A szakértők szerint ugyanis az influenzaszezon elmaradásának több hátránya is lehet, és ezek komolyabb járványt vetítenek előre a következő szezonra. A minden évben lezajló járvány egyik előnye ugyanis épp az, hogy a népesség egy részében valamilyen szintű immunitás alakul ki. Ez most a járvánnyal együtt elmarad.

De nem csak ez növelheti jövőre a komolyabb járvány esélyét. Mivel az influenza viszonylag gyorsan mutálódik, a védőoltásokat minden szezon előtt az előző évi, illetve a másik félteke mintavételei alapján igazítják hozzá az éppen aktuálisan terjedő variánsokhoz. A virológusok és a vakcinagyártók emiatt tartanak tőle, hogy megfelelő mennyiségű rendelkezésre álló adat hiányában a jövő évi vakcina fejlesztésénél jóval nehezebb dolguk lesz, mint az előző években.

A szakértők szerint ugyanakkor elhamarkodott lenne konkrét jóslatokra bocsátkozni egy esetlegesen komolyabb jövő évi influenzajárvánnyal kapcsolatban. Egyrészt ugyanis a koronavírus-járvány miatt elterjedő szokások, például a könyökbe köhögés, vagy a gyakoribb kézmosás, esetleg a hosszabb távon is megmaradó maszkviselet egyaránt jelentősen csökkentheti majd a következő években a komolyabb influenzajárványok kialakulásának esélyét.

Másrészt viszont – ahogy arra a The Atlantic cikke is felhívja a figyelmet – a Pfizer-BioNTech és a Moderna koronavírus elleni vakcinájában felhasznált új mRNS-technológia könnyű kalibrálhatósága hosszabb távon az az influenza elleni oltás esetében eddig nagyjából fél éves fejlesztési időszakot akár hetekre rövidítheti le. Ha a technológiát sikerül átvinni az influenzaoltásokra is (márpedig erre most már komoly törekvések vannak), akkor ez is a védekezés malmára hajtja a vizet.

Végső soron pedig most már azt is egyre gyakrabban hallani a szakemberektől, hogy ha a koronavírus-oltást is rendszeresen újra be kell majd adni (a megjelenő mutációk miatt), akkor elképzelhető az influenzával kombinált szezonális vakcinák elterjedése is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar kutató tette le a készülő koronavírus-vakcinák alapjaitKarikó Katalin egy amerikai kutatótársával 1998 és 2005 között alapozta meg azt a technológiát, amelyet ma a legígéretesebb vakcinák fejlesztői használnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegint rengeteg embert ölt meg az influenzaNegyedével többen haltak meg, mint egy átlagos hónapban, pedig még nem is ért csúcsra a járványszezon.

Adat Élet betegség covid influenza járvány koronavírus oltás Olvasson tovább a kategóriában

Hozzászólások lezárva.