A koronavírus fenekestül felforgatta a világot, itt vannak a legizgalmasabb jóslatok 2021-re – Portfolio

Még több állami beavatkozás

Itt nem is egy különösebben új jelenségről van szó, de a koronavírus-járvány felerősítheti a korábbi években kialakult trendet, vagyis azt, hogy nő az állam szerepköre a magánszférában. Azt már részben a 2008-as pénzügyi válság is megmutatta, hogy olykor szükség van állami beavatkozásra, amikor számos bankot az adófizetők pénzéből mentettek ki. Az IMF adatai szerint:

a 2 000-es évek elején az állami tulajdonban lévő cégek még csak 5 százalékos részesedéssel rendelkeztek a világ 2000 legnagyobb vállalatában, míg ez az arány 2018-ban már 20 százalék volt.

A koronavírus-járvány miatt pedig ugye ismét számos vállalat kifejezetten nehéz helyzetbe került, mint például a légitársaságok, akiket szintén állami pénzből mentettek ki.

Az IMF számításai szerint a fejlett gazdaságok a GDP több mint 10 százalékát kötötték le sajáttőke, hitelek vagy garanciák formájában hasonló célokra.

Egyre gyakrabban azonban már nem csak reagálnak a vészhelyzetre az államok, hanem proaktívan avatkoznak közbe: fokozottabban figyelik a külföldről érkező tőkebefektetéseket vagy közvetlenül fektetnek bele stratégiailag fontosnak ítélt vállalatokba. A német állam például 300 millió euróval szállt be a CureVac gyógyszergyártóba még tavaly nyáron, míg a brit kormány 500 millió dollárt pumpált a OneWeb műholdas cégbe.

Hosszabb távon itt a prioritások összekeverése okozhat problémákat, vagyis az, hogy a politikai célok vagy nemzetbiztonsági érdekek felülírják a befektetéseken elért hozamok maximalizálását.

Európába is megérkezik az új befektetési őrület

A tavalyi év egyik legkülönösebb jelensége volt az úgynevezett SPAC cégek térhódítása. Ezek olyan tőzsdén kereskedett vállalatok, amelyek üzleti tevékenységet nem folytatnak, és azzal a céllal hozták létre őket, hogy egy privát vállalatot felvásároljanak. Jellemzően ennek végrehajtására a SPAC cégeknek 2 év áll a rendelkezésükre, különben visszakerül a pénz a befektetőkhöz. Az alábbi ábrán jól látható, hogy mennyire felkapott lett ez a befektetési forma 2020-ban:

Egyelőre azonban az európaiakat még nem érte el ez az új őrület, a Refinitiv adatai alapján a tavaly decembert megelőző 6 évben összesen 19 ilyen vállalatot hoztak létre, amik 3,4 milliárd dollár tőkét vontak be. Ez azonban változhat, tavaly decemberben például a Xavier Niel milliárdos telekom mogul és Matthieu Pigasse befektetési bankár által közösen alapított SPAC, a 2MX Organic sikeresen vont be 364 millió dollárt különböző befektetőktől.

Egyelőre még legalább 10 másik európai SPAC-ről lehet tudni, ami érkezik, és nagyjából 3 milliárd dollárt vonnának be összesen.

Ez persze még alacsony az Egyesült Államok tranzakcióihoz képest, de az őrületek általában gyorsan terjednek.

A hírvivő RNS technológia felemelkedése

Ez a technológiai megoldás a koronavírus-vakcinák kapcsán lehet ismerős, hiszen például ezen alapul a Moderna vagy a Pfizer-BioNTech készítménye is. Az oltóanyag-technológia úgynevezett hírvivő RNS (mRNS) molekulákon alapul. Az mRNS a test sejtjeibe kerülve utasításokat ad egy vagy több a vírusra jellemző fehérje vagy antigén előállítására. Ezeket a beoltott személy immunrendszere felismeri, és így immunválaszt hoz létre. Ami igazán lenyűgöző azonban az az, hogy milyen sebességgel készültek el ezek az oltóanyagok, illetve az, hogy mekkora hatékonyság érhető el velük. A hagyományos vakcinák előállítása ennél jóval több időt vesz igénybe, akár egy évtizedet is.  

A Bernstein becslései alapján az oltóanyagok éves piaca (nem csak a koronavírus) nagyjából 35 milliárd dollárnak felel meg, és olyan cégek dominálják, mint a Pfizer vagy a Merck.

Az mRNS technológiának köszönhetően azonban új cégek robbanhatnak be, és akár jóval elterjedtebbé válhat ennek a módszernek a használata, például a rák elleni küzdelemben, de más betegségek esetében is. A koronavírus-vakcinák eladásából származó bevételek pedig jó anyagi alapot jelenthetnek a további kutatásokhoz a területen. A potenciált a befektetők is észrevették, a Moderna árfolyama például az elmúlt egy évben 550 százalékot emelkedett.

A WM Motor lenyomja a többi kínai Tesla riválist

A sanghaji elektromosautó-gyártó vállalat várhatóan 2021 elején kerülhet tőzsdére, ugyanakkor eltérően a többi Tesla kihívótól, mint amilyen a Nio, az Xpeng vagy a Li Auto nem az Egyesült Államokban listáztatja majd magát, hanem helyben. További nagy különbség, hogy a WM Motor nem a prémium szegmenst célozta meg, hanem a tömegpiacot. A cég közel 1,5 milliárd dollárnyi tőkét vont be a legutóbbi finanszírozási köre során, ugyanakkor nem keltett nagy feltűnést vele.

A WM Motor vezető terméke, az EX5-Z SUV nagyjából feleannyiba kerül, mint a Tesla Model 3.

Ez meglátszik az értékesítéseken is, hiszen 2020 első tizenegy hónapjában közel 20 ezer járművet adott el a kínai cég, ami év/év alapon mintegy 30 százalékos emelkedést jelent. Ezzel a tempóval az éves értékesítési számai magasabbak lesznek, mint amennyi a többi versenytársé volt a tőzsdére lépésük idején.

További előny, hogy a WM Motor a gyártást házon belül oldja meg, és a jelenlegi kapacitások mellett 250 ezer járművet tudna legyártani évente, és van elég hely ennek a megduplázására is.

Online kaszinók és sportfogadások

A Bernstein elemzői szerint az internetes sportfogadások piacának a mérete elérheti a 23 milliárd dollárt is, ami a nevadai kaszinók (pl. Las Vegas) éves bevételének a kétszerese. A terület legnagyobb kockázata a szabályozás, bár a legfelsőbb bíróság egy 2018-as döntése az Egyesült Államokban lehetővé tette az egyes államok számára, hogy legalizálják a sportfogadásokat. Néhány állam, amely ráugrott a lehetőségre, anyagilag biztosan nem járt rosszul.

New Jersey-ben például az éves sportfogadások mértéke elérte a 6 milliárd dollárt tavaly, amelynek több mint a 90 százalékát tették ki az online fogadások.

Ezekből pedig végül mintegy 65 millió dollárnyi adó folyt be állami és önkormányzati szinten. Tekintve, hogy a legtöbb helyen az online szerencsejáték adókulcsa 15 százalék körüli vagy magasabb, így más államok is rávethetik magukat a lehetőségre. A szabályozások enyhítésével pedig jól járhatnak az online sportfogadással foglalkozó oldalak, de a hagyományos kaszinók is.   

A trendet jól mutatja például a fantázia sportokkal és fogadással foglalkozó Draftkings árfolyamának alakulása is.

A kisállatok nagy éve

A koronavírus-járvány alatt a négy fal közé kényszerült emberek részéről komoly igény mutatkozott a kisállatok és házi kedvencek iránt. Ez pedig a kisállatokkal kapcsolatos termékek értékesítési piacát 125 milliárd dollárra emelte fel, ami már önmagában is jelentős összeg. A házi kedvenceknek azonban az oltóanyagok megérkezése és a pandémia lecsengése után is szüksége lesz ételre, orvosságra és egyéb szolgáltatásokra.

Ennek köszönhetően a kisállatokkal kapcsolatos termékek (pl. élelmiszer, játékok) online értékesítésével foglakozó Chewy részvényeinek árfolyama a négyszeresére emelkedett tavaly.

Az olajvállalatokra is rásüt a nap

A tavalyi év legrosszabbul teljesítő szektora az olajipar volt, ugyanakkor idén fordulhat a kocka. Ezt azonban nem csak az olajár emelkedése idézheti elő, hanem némi vállalati pénzügyi bűvészkedés is.

Vegyük például Dánia egyik legnagyobb vállalatát, az Orstedet, amely 25 százalékos globális piaci részesedéssel rendelkezik az offshore szélenergiában. A dán megújuló energiás cég például közel 47-szeres 2021-es előretekintő árfolyam / nyereség szorzóval rendelkezik, miközben a BP részvényeinél ez az érték 15.

Ahhoz, hogy az előbbi értékeltsége reális legyen, ahhoz szinte tökéletes kivitelezésre lesz szüksége a következő évek szélenergiás projektjeit tekintve. Ezzel szemben a BP vagy a Total olcsónak tűnik, holott az olajcégek is komoly erőforrásokkal szállhatnak be a megújuló energiatermelésbe a következő években. És itt jön be a képbe a vállalati pénzügyi ügyeskedés:

ha az olajcégek a megújuló energiával kapcsolatos üzletágaikat egy külön vállalati struktúrába helyeznék át (spin-off), miközben a tulajdoni hányad többségét és így az irányítást megtartanák, akkor felülhetnének a zöldenergiás trendre és még tőkét is szereznének.

Az ebből befolyó pénzt pedig használhatnák a megújulós üzletágak bővítésére vagy osztalékok fizetésére is.

Az 5G tömeges elterjedése

Elég nehezen kezdődött az 5G technológia élete, hiszen a koronavírus-járvány némileg akadályozta a körülötte kialakuló nagyobb hírverést. Ezzel szemben 2021-ben már minden valószínűséggel jóval elterjedtebbé válhat a technológia. Az Apple által tavaly ősszel bemutatott iPhone 12 és ennek változatai, a Samsung vagy a Huawei legújabb okostelefonjai is rendelkeznek már 5G-s képességekkel. Ennek köszönhetően valószínűleg sokan, akik idén vesznek új készüléket már képesek lesznek kihasználni az 5G-ben rejlő lehetőségeket. Ennek pedig legjobban a telekom szolgáltatók örülhetnek, mint amilyen a Vodafone is, ugyanis

az 5G által biztosított ultragyors letöltés, az ezzel elérhető új szolgáltatások és a megbízhatóság miatt magasabb prémiumokat lehet kérni majd.

Ez pedig szükséges is lehet a Vodafone és más szolgáltatók számára, amelyek igyekeznek bevételeiket növelni.

A Tesla egyesül a Daimlerrel

Az előzőekhez képest egy fokkal meredekebb, bár nem elképzelhetetlen ötlet, hogy a Tesla esetleg partnerségre lép egy hagyományos autógyártóval, és ezek közül a Daimler lehetne a legjobb jelölt. A Tesla részvényei közel 700 százalékot emelkedtek az elmúlt egy évben, ami majdnem 800 milliárd dolláros piaci kapitalizációt jelent, holott a globális értékesítéseknek még mindig csak a 0,8 százalékát adja a cég. 

Egy hagyományos gyártóval való partnerségre egyébként maga Elon Musk is nyitottnak mutatkozott egy decemberi konferencián. Itt természetesen számos jelöltben lehet gondolkodni, de ezek közül sok nem biztos, hogy jól passzolna össze a Teslával: a Volkswagen maga is nagy erőkkel dolgozik elektromos autókon, a BMW-nek a fele családi tulajdonban van, a japán gyártók felvásárlása szinte lehetetlen, míg mondjuk a Lamborghini túlságosan is szűk vevőkörrel rendelkezik.

Ezzel szemben a Daimlerrel nincsenek hasonló nehézségek, és szintén prémium kategóriás az ügyfélkör is. Ennek előnye lenne, hogy a Teslának így jóval több autó gyártására nyílna lehetősége, ugyanakkor ezzel együtt elveszítené azt az előnyét, hogy tisztán az elektromos autók piacára koncentrál.

Eladják az American Airlinest

Az Egyesült Államok légiközlekedésének négy nagy szereplője van, a Delta, az American Airlines, a United és a Southwest, melyek mindegyike nehéz helyzetbe került a koronavírus-járvánnyal és további állami támogatásra lehet szükségük. Ezzel szemben a konszolidáció is egy lehetőség, bár ennek számos akadálya lehet: szakszervezeti ellenállás, a versenyfelügyelet esetleges aggályai és így tovább. Az egyesülés azonban előnyökkel is járna, például költségmegtakarításokkal.

A legrosszabb helyzetben az American Airlines található, amely már eddig is 13,5 milliárd dollár támogatást kapott az adófizetők pénzéből, és a nettó hitelállománya 25 milliárd dollár, ami még a 2022-re várható EBITDA-nak is a hatszorosa.

Magyarán a vállalat teljesen eladósodott és akár nehézségei lehetnek a kamatköltségek fizetésével is.

Egy esetleges egyesülés egy másik légiközlekedési szereplővel enyhíthetné az American problémáit, és egy ennyire súlyos gazdasági környezetben lehet, hogy a kormány is hamarabb szemet hunyna az esetleges versenyjogi aggályok felett.

A Reuters kiadványának teljes szövege angol nyelven itt érhető el.

Címlapkép: Tayfun Coskun/Anadolu Agency via Getty Images

Forrás: google

Hozzászólások lezárva.