A kivándorlás új célpontja Dánia lesz?

Dánia. Lakossága és területe is megközelítőleg fele Magyarországénak, az egy főre eső GDP négyszerese a magyar adatnak. Ezenkívül a boldogságkutatások előkelő dobogós helyezését is megszerzi évről-évre.
Interjúalanyom, Magyari Éva, közgazdász, sikeres itthoni üzleti karrier és vezető beosztások után 2017-ben a kis skandináv országba költözött, hogy nulláról indulva beilleszkedjen a dán társadalomba.

Mikor és miért jött a gondolat, hogy el akarja hagyni Magyarországot?

Több dolog motivált a döntésemben. Először is régi vágyam volt, hogy külföldön éljek és kipróbáljam magam a munka világában. Multinacionális cégeknél dolgozva az évek alatt az lett a meglátásom, hogy mi, magyarok vagyunk olyan jók és képzettek a munkánkban, mint a külföldi kollégáink, és izgatott, hogyan tudnám megállni a helyemet egy másik kultúrában. További érvként szolgált, hogy gyermekemnek is szerettem volna a magyarnál jobb oktatási rendszert biztosítani.
Nem egzisztenciális kérdésről volt szó és nem is a karrierépítés számított, hiszen Magyarországon sikeres szakmai pályám volt. De belejátszott az is a döntésembe, hogy nagyon elkeseredett vagyok a közelmúltban hazánkban kialakult közállapotokkal, és úgy általában az ország morális állapotával.

Mely célországok jöttek szóba első körben, és végezetül mi döntött Dánia mellett?

Már az első gondolatom is Skandinávia, elsősorban Svédország volt. Aztán valahogy elkezdett húzni Dánia magához, valami, ami nagyon mélyről jön. De persze tudok adni egy csomó racionális magyarázatot is.

Ma már, ha itt Dániában megkérdezik, mi hozott ide, leegyszerűsítem a válaszomat arra, hogy a szerelem Dánia iránt. Sokan mondták, miért nem megyek az angol nyelvtudásommal Angliába vagy a spanyol nyelv és kultúra iránti rajongásommal Spanyolországba. Az azonnal válaszom az, hogy nem, mert csak ide akartam jönni.

Amikor már eldöntöttem Dániát, akkor döbbentem rá, hogy ja, persze, pályám kezdetén, külkereskedőként sokszor jártam és nagyon megkedveltem ezt a kicsiny, ám nagyon nyugodt és békés országot. A saját értékrendem és Dánia értékrendje között sok hasonlóság van. Dániában, illetve Skandináviában magas társadalmi bizalmi szint tapasztalható. Ezen kívül a környezettudatosság, a munka-magánélet egyensúlya, a nyitottságuk, a toleranciájuk mind-mind lenyűgözött, és megerősített döntésem helyességében.

Hogyan működik a dán bevándorlási rendszer, mik a legfontosabb szabályok?

Dánia bevándorlási szabályai szigorúak, elsősorban a nem Európai Unióból érkezett emberekre vonatkozóan. Ezeket amerikai, indiai és más nemzetiségű barátaimtól, ismerőseimtől hallomásból tudom. Viszont az Európai Unióból érkezett letelepedőkre teljesen más szabályok vonatkoznak. Első lépésként egy CPR (társadalombiztosítási) számot kellett szereznem. Ehhez azonban lakhatással kellett rendelkeznem, és ezt bérleti szerződéssel bizonyítanom a bevándorlási hivatal irányába. Lakhatást azonban úgy szerezni, hogy még nincs CPR számom, komoly kihívást jelentett. A bérbeadónak (egyik nagy dán nyugdíjalap által épített házban béreltem lakást) banki igazolást mutattam be számlaegyenlegemről, és öt havi bérleti díjat előre ki kellett fizetnem, ami a minimum beugró Dániában. Kezdő tőke nélkül szinte reménytelen új életet kezdeni Európa egyik legdrágább országában.

A mindennapi élethez feltételezem, minél előbb érdemes elsajátítani a dán nyelvet. Ezzel hogyan halad?

A mindennapi élethez nem létfontosságú a a hazai nyelv ismerete, mert Dánia abszolút kétnyelvű az ország. A buszsofőrtől kezdve a viszonylag kevés számú hajléktalan emberekig mindenki beszéli az angol nyelvet. Az interneten az élethez szükséges információk mind angolul is elérhetők. Azonban a munkakeresés miatt létfontosságúnak tartottam, hogy mihamarabb megtanuljak dánul. Továbbá a társadalomba való integrálódásnak is ez a záloga. A kiejtés miatt nehéz nyelv, más szempontból viszont nem. Például a nyelvtana egyszerű, minimalista.

Az állam támogatja valamilyen formában a nyelvtanulást?

Tavaly nyárig ingyenesek voltak a nyelvtanfolyamok az EU-s állampolgárok számára. Azóta részleges költségtérítést vezettek be, ami még így is töredéke a teljes költségnek. Az egyes modulok (tanulási egységek) után kétezer dán koronát kell fizetni (85 ezer forint). Személyes véleményem, hogy ez a megoldás helyes és támogatandó. Vélhető, hogy a dánoknak eleget lett abból, hogy sok külföldi nem vette elég komolyan az ingyenes tanulási lehetőséget és így a dán adófizetők pénze nem jól hasznosult.

A munkakeresésben is lehet számítani az állam segítségére? Mennyire volt nehéz munkát találnia?

Nagyon nehéz volt. A dán állam nem halat ad, hanem halászni tanít meg. Kurzusokat indít, a munkaerőpiac áttekintésében nyújt segítséget a munkakeresők részére. Több kiváló tanfolyamon vettem részt, melyek segítettek abban, hogy megértsem, milyen szokások és elvárások vannak Dániában az álláskeresésben. Olyan lehetőség is van, hogy önkéntes alapon működő mentorok segítik az elhelyezkedni vágyókat. Bizonyos időközönként találkoztam a mentorommal, aki hasznos tanácsokkal látott el. Meghirdetett álláspályázatokat természetesen, kizárólag az interneten kerestem. Említést kell tegyek arról is, hogy a külföldiek, akik ugyanabban a cipőben járnak, nagy mértékben segítik egymást.

Hol és milyen munkakörben sikerült elhelyezkednie?

Sok álláspályázat után és több interjú után végül egy dán multinacionális vállalatnál, mely gyógyászati segédeszközöket gyárt és értékesít, sikerült elhelyezkednem. Projekt menedzserként dolgozom, a többi projekt menedzser kollégámmal együtt a vállalat számára kritikus, nagy értékű vagy nagy kockázatú projekteket vezetjük. Nagy élmény megtapasztalnom a dán munkakultúrát és azt, hogy életemben először a főhadiszállásban dolgozom. Karrierem során korábban ugyanis, Magyarországon mindig egy multinacionális cég leányvállalatánál dolgoztam.

Miben látja másnak az életet Dániában, mint itthon?

A legszembeötlőbb különbség, hogy a társadalom közhangulata sokkalta pozitívabb és békésebb az itthoninál. Valahogy azt érzem Dániában, hogy a felszín alatt nincsen feszültség, agresszivitás és frusztráció a dán emberekben. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy tökéletesek, és hogy ne lennének feszültségek. Összességében jobb az életminőség Dániában. Az emberek jól érzik magukat a bőrükben. Ami nekem még nagyon tetszik az az, hogy az embereknek van véleménye és azt artikulálják is. Az iskolarendszer olyan, hogy a gyerekek megtanulnak véleményt formálni, érveli és vitatkozni.

Lehet érezni a jóléti állam hatását és lehet látni, hogy az adó ténylegesen az állampolgárok javát szolgálja, nem pedig a korrupciós csatornákon keresztül landol néhány zsebben. Továbbá sokkalta nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem, a megújuló energiák használata, és érezhetően tisztább a levegő.

Mit jelent Ön számára a hygge érzés?

Kezdjük azzal, hogy a hygge fogalmát egy kicsit tegyük rendbe!  A fogalom véleményem szerint túl van misztifikálva, egy kicsit „túltolták” az újságírók és felkapott fogalom lett. Dánokkal is beszéltem erről, hogy vajon ők mit gondolnak a hyggéről. A hygge azt jelenti, hogy jól érzed magad például a barátaiddal, a családoddal, vagy akár egyedül. Együtt főztök, csináltok egy vacsorát, esztek, borozgattok, jót beszélgettek egy kellemes környezetben. Szerintem bármely más országokban élő emberekben is megvan ez a „jól érzem magam” érzés. A dánoknál az a különbség, hogy van külön szavuk, kifejezésük erre az érzésre, mit több van rá ige, főnév és melléknév is.

Mik a jövőbeni tervei, milyen célokat fogalmazott meg magának?

Nagyon izgat a dán társadalom alaposabb megismerése, jobban megérteni a mozgatórugóit. A dán történelem is nagyon érdekel. Kutatni szeretném ennek a kicsiny ország sikerességének a titkát. Hogyan lett egy nemrég még szegény országból ilyen sikeres, gazdag, jóléttel bíró és kiegyensúlyozott ország? Néhány válaszom már van rá, de szeretném a teljes képet látni. Ami érdekeset látok Dániával kapcsolatban, arról rendszeresen írok a blogomban.