A hazai részvényalapok tavalyi évéről más nézőpontból

Vajon az eltérő befektetési politikájú hazai befektetési alapok tudtak egymáshoz képest érdemi különbséget bemutatni a hozamokban és bejárt útjukban, vagy a meghatározó árfolyammozgások hasonló útra terelték őket 2020-ban?

Ezt a kérdést tettem fel a hazai abszolút hozamú befektetési alapokról szóló előző cikkben, most a részvényalapokat néztem meg.

Az első ábrán azt láthatja, hogy a hazai részvényalapok (mivel ebben a bejegyzésben kizárólag róluk lesz szó, ezért ezentúl „alapok”-ként fogom hivatkozni őket) éves árfolyamcsúcsukat éven belül mikor érték el.

Jól látható, hogy az alapok árfolyama kb. fele-fele arányban túlnyomó részt az év legelején és az év utolsó napjaiban érte el éves maximumát, egész pontosan a 148 alapból 68 alap (46%) 01.21-ig került éves csúcsra (ebből 14 alapnak az év első napján meg is volt az éves csúcsa), míg 49 alap (33%) az év legutolsó két(!) napján tetőzött (az utolsó héten 61 alap (41%) érte el éves csúcsát).

A második ábrán azt láthatja, hogy az alapok árfolyamai éves minimumukat mikor érték el.

Itt még az abszolút hozamú alapok hasonló ábrájához képest is sokkal egyszerűbb dolgunk van, jól látható, hogy az alapok árfolyama szinte kizárólag március közepén érte el éves minimumát, egész pontosan a 148 alapból 141 alap (95%) márciusban volt éves mélypontján, és itt is három nap volt, melyekre különösen sok éves mélypont koncentrálódott: 03.16-án: 32 alap, 03.18-án 65 alap, 03.23-án pedig 23 alap árfolyama érte el mélypontját.

A „sorból kilógó” október végén mélypontra került 7 alap mind a török részvénypiacot követi, ezek valójában két alapkezelő két alapjának különböző sorozatú és csak kismértékben eltérő hozamú részvényalapjai.

A harmadik ábrán azt láthatja, hogy az alapok árfolyamai év elejétől számított éves minimumukat milyen csökkenéssel érték el.

Míg az abszolút hozamú alapok többségének (70%) árfolyama éves mélypontjukon 15 százaléknál kevesebbet csökkent, addig a részvényalapoknál lényegesen nagyobb volt az áresés, 20 százaléknál kisebb esés elvétve fordul csak elő (8 alap), jellemzően 20 és 40 százalék között esett az alapok árfolyama úgy, hogy ebben a tartományban a 123 alapból (83%) 70-nek 30 százaléknál is többet esett az árfolyama, és 17 alap (11%) árfolyama pedig még 40 százaléknál többet csökkent.

A negyedik ábrán az látható, hogy az alapok árfolyamai éves maximumukat milyen emelkedéssel érték el év elejétől számítva. (Az első ábrán láthattuk, hogy az éves csúcs az alapok kb. felénél a válság előtt volt.)

Éves csúcsukon az alapok túlnyomó részének (95%-nak) árfolyama 20 százaléknál kevesebbet emelkedett év elejétől kezdve. Csupán 8 alap árfolyama emelkedett 20 százaléknál többet, de ezek között volt nem is egy, amelyik bőven 40 százalék feletti hozamot ért el.

Egyenként is megnéztem utóbbiak éves ármozgását, görbéjük szinte teljesen egyforma alakú, csak a kilengés mértéke különbözik: már február végéig is nagy (kb. 10%) mértékben emelkedett árfolyamuk, a visszaesésben innen sokat (akár 30%-nál is többet) estek, majd erről a mélypontról szinte nyílegyenesen szárnyaltak február végi csúcsaikhoz képest is magas, vagy nagyon magas új csúcsra év végén.

(A nulla érték itt az jelenti, hogy ezen alap árfolyamának éves maximuma az év első napján volt.)

Az ötödik ábrán az alapok áremelkedését láthatja az éves mélypontról év végére.

Csupán 23 alap (15%) emelkedett 40 százaléknál kisebb(!) mértékben, az alapok 52 százaléka (77 alap) 40 százalék és 50 százelék közötti emelkedést produkált éves mélypontjától év végéig, 48 alap (33%-uk) pedig 50 százeléknál (2 alap 100%-nál) is többet tudott (vissza)emelkedni. (Utóbbi esetben egy alapkezelő egy alapjának két sorozatáról van szó.)

A hatodik ábrán az alapok átlagos (nem súlyozott) éves mozgását láthatja.

Tavaly egy „átlagos részvényalap” árfolyama a 02.19-i 3,5 százelék pluszból (ez az éves árfolyamcsúcs!) 32 százelékos csökkenéssel pont egy hónap múlva érte el a 03.18-i mélypontot.

Ez az „átlagos magyar részvényalap” év elejétől kb. 3 százalékos éves emelkedéssel (a mélypontról 47%-os emelkedéssel) majdnem éves árfolyamcsúcson zárta az évet, de úgy is nézhetjük, hogy árfolyama év végére pont visszatért a február közepi értékéhez.

Az „átlagos” abszolút hozamos alaphoz hasonlóan (sőt, jobban) ezen az „átlagos” görbén is látszik, hogy a kora őszi rossz hangulat (a vírus terjedése miatt ismét életbe lépő korlátozások) pont október végére vitte időszakos mélypontra az alapokat, majd a megnyugtató vakcinahírek és Biden győzelmi esélyei hatására robbantak a piacok, így az alapok árfolyamai is.

A két „átlagos” görbe alakja nagyon hasonlít egymáshoz, a kilengések nagyobbak a részvényalapnál.

Megjegyzések:
Az alapokat a bamosz.hu besorolása szerint és saját devizanemükben vettem figyelembe, egyes alapok különböző sorozatait külön alapként kezeltem, kizárólag a 2019. december végéig elindult alapokkal számoltam.
Gondolom, sokakat érdekelné esetleg, hogy egy-egy érdekesebb adat mögött mely konkrét alap(ok) szerepel(nek) ténylegesen, azonban érintettségünkből fakadóan jelen cikknek ez a beazonosítás nem lehetett célja.
Az adatok forrása: bamosz.hu

Hozzászólások lezárva.