A gazdaságok újraindításához szükség van az mkkv-kra is

Az OECD május 5-én adta ki legfrissebb regio­nális előrejelzését (OECD Regional Outlook 2021). Ebben arra figyelmeztet, hogy

a válság által leginkább érintett ágazatokban átlagosan a foglalkoztatás 75 százalékát a mikro-, kis- és középvállalati (mkkv) szektor adja, és a megtermelt új érték 40-50 százalékát is ez a szektor állítja elő.

Külön figyelmet érdemelnek a mikrocégek és az önfoglalkoztatók, mivel ezek is jelentős mértékben járulnak hozzá a foglalkoztatáshoz. Az Európai Unió statisztikái szerint 10 mkkv-ból 9 mikrocég, kevesebb mint 10 foglalkoztatottal, ám összességében a teljes foglalkoztatás 30-33 százalékát adják. Ennek ellenére a válság kezelése során az indokoltnál kevesebb figyelem fordult feléjük. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) végzett friss kutatásunk szerint a mintában szereplő 47,6 százaléknyi mikrocég 62 százaléka a hitelmoratóriumon kívül semmilyen segítséget nem kapott, és 34 százalékuk jelezte, hogy gazdasági helyzete jelentősen meggyengült.

Az mkkv-szektort egyébként nemcsak gazdasági eredményei miatt kellene kiemelten kezelni, hanem azért is, mert a cégeire általában jellemző a társadalmilag felelős magatartás, a helyi közösségek erősítéséhez és a helyi problémák megoldásához való hozzájárulás

– hangsúlyozza az OECD tanulmánya. Ezért ha ezen vállalkozástípusokból sok megy tönkre, annak hosszú távú társadalmi hatásai is lehetnek. Új munkahelyeket – ahogyan azt a statisztikai adatok is igazolják – a kkv-szektor tud a leggyorsabban létrehozni. Egy brit forrás (Funding Circle) szerint Nagy-Britanniában az új munkahelyek körülbelül 66 százaléka a kisvállalkozásoknál keletkezik. Az Egyesült Államokban ez az érték közelít a 70 százalékhoz. Az Eurostat adatai szerint

az Európai Unióban az új munkahelyek legalább 60 százalékát az mkkv-k hozzák létre.

A szektor ezenkívül a folyamatos innováció lehetőségét is hordozza, főleg akkor, ha képes helyi együttműködéseket kialakítani más vállalkozásokkal, önkormányzatokkal, oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel.

Fotó: Shutterstock

Nálunk például az átalakult vidéki egyetemekkel a helyi mkkv-k létrehozhatnának olyan kölcsönösen előnyös kapcsolatokat, amelyek segítségével az adottságokat jobban kihasználva helyi innovációk születhetnének. Ez segíthetné elérni azt a célt, hogy egyetlen régió gazdasági-társadalmi eredményei se szakadjanak le az országos átlagértékektől. A leszakadásra ugyanis van esély, hiszen a pandémia hatásai éppen a kevéssé fejlett régiókat sújtják erősebben. Hosszabb távon az is veszélyezteti a kevéssé fejlett régiókat, hogy ezekben általában nagyobb az alacsonyabb képzettséget igénylő munkahelyek aránya, a robotizáció pedig éppen ezeket a munkahelyeket fogja legelőször megszüntetni. A munka nélkül maradók számára az mkkv-szektor kínálhat új lehetőséget. Ám ahhoz, hogy ezek a lehetőségek felszínre kerülhessenek, megfelelő környezetre és jelentősebb állami odafigyelésre van szükség. Az OECD 2021. április 8-i tanulmányában (One year of SME and entrepreneurship policy responses to COVID-19) azt javasolja, hogy a kormányok úgy támogassák az mkkv-szektort, hogy az minél gyorsabban erőre kapjon, és megerősödjön a jövőbeli válságokkal szembeni ellenálló képessége. Ehhez pedig átfogó, hatékony és következetes mkkv-stratégiára van szükség. Ennek tartalmával kapcsolatban pél­dául a következő megoldásokat

javasolja:

  • A válság alatt gyors, egyszerűen és bürokráciamentesen elérhető támogatások.
  • Ne csak akkor kapjanak támogatást, amikor már nagy bajban vannak, hanem azért is, hogy ne kerüljenek bajba.
  • A támogatás ösztönözzön innovációra és di­gi­tali­zációra.
  • Külön figyelem forduljon az önfoglalkoztatókra, illetve azokra a kiscégekre, amelyek a multiláncok beszállítóiként kerültek bajba.
  • A túlzott eladósodás elkerülése érdekében a cégek ne csak hitelt, hanem vissza nem térítendő támogatást is kapjanak ellenálló képességük, rugalmasságuk növelése érdekében.
  • Vonja be a kormány az mkkv-szektor képviselőit a stratégia kialakításába.

Ezekhez hasonló javaslatokat fogalmaztak meg a PPKE kutatásában nyilatkozó vállalkozók is. Arra a kérdésre, hogy mire lenne szükségük ahhoz, hogy a válságból megerősödve jöjjenek ki, a leggyakoribb válaszok a következők voltak:

  • Hitel helyett, illetve mellett vissza nem téríten­dő támogatás fejlesztéshez, innovációhoz, digita­lizációhoz.
  • Ne csak a bajba került cégek kapjanak támogatást, hanem a még működők is, hogy ne kerüljenek bajba.
  • Adó- és járulékcsökkentés általában, de különösen a frissen indult kiscégek, startupok esetén.
  • Kezdőknél segítség a hosszadalmas és költséges piacépítéshez.
  • Támogatás a munkavállalók továbbképzéséhez.
  • A bürokrácia jelentős csökkentése.

A mintában nagy arányt képviseltek a családi vállalkozások. Körükben felmerült a családi adózás lehetőségének megteremtése, illetve az a gondolat, hogy a már hosszú ideje a munkahelyeket stabilan megtartó cégeket például adócsökkentéssel „jutalmazni kellene”.

Összefoglalva a gondolatokat: az mkkv-szektor támogatása gazdasági és társadalmi szempontok miatt egyaránt sokszorosan megtérülő befektetés. A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2019-ben az összes működő vállalkozás 95,5 százaléka mikrovállalat, közülük 74,4 százalék önfoglalkoztató volt. A teljes mkkv-szektorban működő cégek az összes vállalkozás 99,87 százalékát teszik ki. Természetesen nem tudjuk, hogy az arányok a pandémia hatására hogyan változtak. Ám ha a nagyobb állami odafigyelésnek köszönhetően minden működő mikro-, kis- és közepes cég csak egyetlen többletmunkavállalót felvehetne, az jelentősen járulhatna hozzá a foglalkoztatottság növeléséhez, a regionális különbségek csökkentéséhez, és egyben az egész gazdaság dinamikus újraindításához, sőt jövőbeli válságálló képességének megerősítéséhez is. Az ehhez szükséges állami támogatást pedig a költségvetésen túl lehetővé tennék a különböző EU-s programokban rendelkezésre álló források.

Hozzászólások lezárva.