A forradalom közepén csapott le a járvány, ami sosem látott káoszt okozott – Portfolio

„Addig nincs semmi gond, amíg a világ a maga természetes sebességével alakul át. Talán észre sem vesszük ezeket a folyamatokat, mert lassan zajlanak. Vannak azonban olyan pillanatok, amikor ez az átalakulás gyorsan zajlik. Ilyen volt az, amikor a lovaskocsik helyett elterjednek az autók, vagy most az, amikor a robbanómotorokat elkezdik felváltani az elektromos autók” – mondta a Portfolio-nak Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója, érzékeltetve, hogy a világ a koronavírus-járvány nélkül is egy nagyon gyors átalakulás közepette volt.

A világjárvány egy olyan időszakban érkezett, amikor rendkívüli mértékben felgyorsult a technológia átalakulása és egy forradalom küszöbén állt az ipar

– fogalmazott Sinkó.

Egy konjunkturális ciklus, hét bő esztendő végén és az ipari forradalom küszöbén jött szembe a Covid. Miután az ipari termelés, az autógyártás is egyre inkább elektronikai iparrá kezd válni az elektromos autók terjedése miatt, így Sinkó szerint nem meglepő a globális chiphiány kialakulása. „A világban a járvány miatti korlátozások és az emberek életének a megváltozása akkora kavarodást okozott, amit korábban el sem tudtunk volna képzelni” – fogalmazott, utalva a home office-ra, a digitális oktatásra és a karanténokra, ami jelentős keresletet generált az elektronikai eszközök (pl. Wifi-eszközök, játék konzolok) iránt. Mindeközben az iparban a geopolitikai átrendeződésekhez – USA-Kína ellentét – is alkalmazkodnia kellett, a problémák hatásai pedig így összeadódtak.

Fotó: Stiller Ákos

Amíg a chipgyártásban strukturális problémák jellemzőek, addig Sinkó szerint a tengeri szállítási kihívások inkább esetiek, ezért fokozatosan meg fognak oldódni a koronavírus-járvány után. Jelenleg azonban mindkettő okoz fennakadásokat az ipari termelésben világszerte. A szakértő szerint

most nem az a helyzet, mint a járvány első hullámában, amikor Kína keveset termelt vagy megszakadtak az ellátási láncok, hanem sokkal inkább strukturális problémákról van szó.

Az elektromos autókhoz több chip kell, mint a robbanómotorhoz, tehát átalakul a termelés. Mindemellett a szórakoztató elektronikai cikkek gyártása is felpörgött a home office és a karanténok miatt. Ráadásul az elektromos autók akkumulátorai nehezek, ezért a szállításuk eleve, még a vírus előtti árszinteken is drága, ezért a gyártásuknak indokoltabb a felhasználás közelében lennie.

A chipek rendelkezésre állása már nemcsak gazdasági, hanem politikai, geopolitikai kérdéssé is vált

– mondta Sinkó, aki rámutatott, hogy a globális chipgyártóval, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Companyval (TSMC) nem a Volkswagen vagy az Audi tárgyal a problémákról, hanem a kormányok veszik fel egymással emiatt a kapcsolatot, és például az USA új elnöke meghívta a beiktatására a tajvani „nagykövetet”, amire eddig nemigen volt példa. Az USA ösztönzi arra a tajvani TSMC-t, hogy gigantikus chipgyárat építsen az Egyesült Államokban, miközben ugyancsak az USA korszerű védelmi rendszereket ad el Tajvanra. Még Európa is igyekszik lépéseket tenni, hogy növelje a kontinens chip gyártó kapacitásait, miközben dél-koreai vagy japán akkumulátor gyártók lelkesen települnek Európába. Megjegyzem, a magam részéről ennek nagyon örülök.

„Nemcsak a chipek, hanem például a nyomtatott áramkörök kapcsán is komoly függőség alakult ki, amit nem volna szabad fenntartani. Az akkumulátorok tengeri szállítása pedig mind stratégiailag, mind gazdaságilag rossz. A kontinenseknek éppen ezért törekedniük kellene arra, hogy sokkal nagyobb gazdasági függetlenségük legyen” – mondta Sinkó.

Szerinte Európának a sarkára kellene állnia, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb gazdasági függetlenséget érjen el, különös tekintettel az elektronikai iparra.

Sinkó szerint azok a cégek kerülhetnek hamarabb bajba, amelyek just in time módszerrel dolgoznak. Az egymásra utalt gyártási rendszer intenzív költségoptimalizálással eljut oda, hogy leépülnek a raktárkapacitások, és különösen az autóiparban mind jellemzőbb, hogy csak egy beszállító gyárt egy alkatrészt. Mindez a költségeket csökkenti, a kockázatokat azonban növeli – vélekedett. „Számos korszerű gyártórendszert eddig csak költségoldalról optimalizáltak, elfogadva az akkor még alacsony kockázatok ebből adódó növekedését, ami akkor észszerű is volt, de most, ebben az új alakuló világrendben visszaüt” – emelte ki Sinkó.

Számos európai nagyvállalat beszállítója pedig a Távol-Keleten van, amelyeknek egy részét legfőbb ideje lokalizálni. Sinkó elismerte, hogy ez kissé drágább gyártási folyamatot eredményezne, hiszen korábban az volt a trend, hogy minél olcsóbban, kiszervezett gyártást végezzenek a vállalatok Ázsiában. „A multinacionális vállalatok eldöntötték évekkel ezelőtt, hogy a globalizáció hatására az olcsó gyártást Ázsiába helyezik át.

A világ azonban megváltozott, és most már nem csak a multik boardjának asztalán van a kérdés.

Ami tegnap gazdasági kérdés volt, az ma már politikai, sőt geopolitikai kérdéssé is vált, így a kormányok ösztönzik a gyártás visszatelepítését” – mondta Sinkó. „Már a politikusok asztalára került számos kérdés, amelyek korábban csak gazdasági szempontok alapján dőltek el” – tette hozzá.

Sinkó szerint egyébként sem lenne sokkal drágább Európában chipet vagy más elektronikai alkatrészt gyártani. Ezeket ugyanis ma már főként gépek gyártják, kevés, alacsony bérű dolgozóval. Ázsia előnye sem az olcsó munkaerő már, a képzettekből pedig ott is régóta hiány van. A nyomtatott áramkör gyártás esetében pedig számottevő tényező volt az, hogy nem mindenhol veszik figyelembe a környezetvédelmi szempontokat.

Ha a környezetvédelmi szempontok globálisan mindenkire érvényesek lennének, akkor egészen más lenne a helyzet.

A klímaválság érdekében ezeket a szempontokat, a környezet terhelését globálisan egyformán figyelembe kellene venni. Amíg Európa figyelembe veszi, de Ázsia nem, addig nyilván itt drágább lesz a termelés” – fogalmazott.

Sinkó úgy látja, hogy a koronavírus-járvány oldódásával, az idei év második felében már kedvezőbb lehet a helyzet, ami a chipeket és az alapanyagok elérését illeti. A korlátozások feloldódásával ugyanis javulhat a helyzet, miközben a gyártók a szórakoztató elektronikáról (TV, játékkonzol) újra átállnak az autógyárak kiszolgálására, vagyis a gyárak átpriorizálják a termelésüket. Ettől viszont a geopolitikai kockázatok megmaradnak, azokra hosszú távú megoldás kellene, ami Sinkó szerint a kontinensek önellátása irányába kellene mutasson.

Szerinte bizonyos termékkörökben nagyon jelentős áremelkedés várható. „Amikor az embereknek nem kell majd otthon ülniük, és kiszabadulnak, akkor bizonyos, eddig kevésbé preferált termékek, szolgáltatások esetében (autók, vagy éppen éttermek, szállodák) óriási kereslet zúdul a piacra, miközben a kínálat ennél szűkösebb lesz. A vírus alatt felhalmozott pénzt a fogyasztók el akarják majd költeni arra, amit eddig nem vehettek meg. Ennek az adott termékek, szolgáltatások tekintetében infláció lesz a következménye” – vélekedett Sinkó.

Ettől függetlenül a járvány előtti világ sosem tér majd vissza az iparban sem. A folyamatok ugyanis a vírus nélkül is gyorsan zajlottak, amit a járvány szinte robbanásszerűvé fokozott. Az elektornizáció folyamata például nem szorul vissza, hanem tartós marad a későbbiekben is – vélte.

Címlapkép: Getty Images

Forrás: google

Hozzászólások lezárva.