A cégek többsége nem látja, mit adhat egy megváltozott munkaképességű munkatárs

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára közölte, a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottsága jelenleg 42 százalékos, míg 2011-ben ez az arány még 18 százalék sem volt. Ez akkor az uniós rangsorban az utolsó előtti helyet jelentette.

Az államtitkár ismertetése szerint a 150 ezer megváltozott munkaképességű embert háromféle módon foglalkoztatják: egyrészt a társadalmi szolidaritás elve alapján, jórészt intézményekben, fejlesztő foglalkoztatással, másrészt az akkreditált, illetve a védett cégeknél, továbbá a piaci logika szerint működő cégeknél.

Megváltozott a szabályrendszer

Idén 365 akkreditált cég 43,4 milliárd forint állami támogatást kap mintegy 30 ezer megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatásához.

Kitért arra is, hogy idén január 1-jétől a piaci cégeknek nem kell rehabilitációs hozzájárulási adót fizetniük a minimálbér kétszereséig, ha megfelelő arányban, illetve számban foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű embereket.

Sok cég mégsem él ezzel a lehetőséggel, így 100 milliárd forint rehabilitációs hozzájárulási adót fizetnek be, ezzel pedig mintegy 70 ezer megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatásáról mondanak le.

Ötvözni kell a szolidaritáson, illetve a piaci alapú gondolkodást

A 30 éve létrehozott Védett Szervezetek Országos Szövetsége által rendezett konferencián a megváltozott munkaképességű emberek hazai, illetve európai uniós foglalkoztatási helyzetéről és jövőjéről tanácskoztak.

Sindel István, a VSZOSZ elnöke 56 tagszervezetük körében végzett felmérésüket ismertetve egyebek mellett elmondta, mintegy 10 ezer megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatnak, többségében 60 évnél idősebbeket. A megváltozott munkaképességűek mintegy fele 4 órában dolgozik, a többiek 5, 6, 7, illetve 8 órában, a munkavállaló számára is elfogadható időben. Közölte, tagszervezeteik 88 százalékban bérre fordítják az állami támogatást, a többit akadálymentesítésre, valamint személyi segítők, mentorok, tanácsadók foglalkoztatására.

Az elnök is arra hívta fel a figyelmet, hogy a megváltozott munkaképességű emberek nem dolgoznak rosszabbul mint mások, ugyanakkor segítségre van szükségük. Megjegyezte azt is, hogy ez a több tízezer ember a mai munkaerőhelyzetben „potenciális, rejtett tartalékot” jelent.

Forrás: autopro.hu

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.