A cég, amely mindig mindent megvesz a 85 tulajdonosától

Kaptam nemrég egy levelet, amelyben egy olvasónk azt írta, diszkriminatívnak érzi, amikor egy tejesdobozon a termék magyar származását – szerinte túlzóan – hangsúlyozzák. Olvasónk nem hitte el, hogy a dobozon lévő állítás a 100 százalékban magyar tejről igaz. Természetesen ízlésbeli kérdésről is van szó, de mivel a szóba került termék épp az Alföldi Tej Kft. gyártmánya volt, elmentem az üzembe, és megkértem, magyarázzák el a működésüket, és így többek között az is kiderüljön, mennyire magyar a termék.

A társaságot 2003-ban alapította 23 hazai tejtermelő gazdaság, hogy együtt kedvezőbb tárgyalási pozícióba kerüljenek, amikor a megtermelt tejet értékesítik. Mivel az alapítók többsége Debrecen-környéki volt, a közös társaság székhelye Debrecen lett, innen származik az Alföldi elnevezése. A legnagyobb tejfelvásárló akkoriban a régióban a holland gyökerű FrieslandCampina debreceni gyára volt.

Nem sokkal később azonban a termelők előtt megnyílt a lehetőség, hogy a tejüknek saját feldolgozó üzemet is vegyenek. A székesfehérvári tejgyárból ugyanis éppen akkoriban vonult ki az olasz Parmalat Magyarországon csődbe jutó és felszámolás alá kerülő cége. A Parmalat egyébként 1991-től volt az egység tulajdonosa, az olaszok a rendszerváltáskor az egykori Fejértej nevű vállalat gyártósorait vették át.

Az Alföldi Tej 2006-ban állami segítséggel megvette a fehérvári üzemet. Ezzel a befektetéssel a tejtermelők lehetőséget adtak maguknak arra, hogy ne csak az alapanyag átvételi árából legyen bevételük, hanem a feldolgozott termékek értékesítéséből is. Mivel az Alföldi Tej tulajdonosi szerkezete kezdettől fogva nyitott volt, és a tejtermelők sorra csatlakoztak, a fehérvári üzem megvásárlásakor már közel 160 termelő állt a háttérben, és rég nemcsak a Hajdúságot fedték le, hanem a teljes országot.

Amikor az üzemet megvették, 350-380 ember dolgozott Székesfehérváron, és naponta 350 ezer kilogramm tejet dolgoztak fel. Mára mindkét mutató körülbelül a kétszeresére nőtt, az éjjel-nappal zakatoló gépek Székesfehérváron 24 óra alatt 700 ezer kilogramm nyers tejet alakítanak friss tejjé, vajjá, tejföllé, joghurttá vagy kefirré.

Tejföladagoló az Alföldi Tej Kft. székesfehérvári üzemében. Fotó: Farkas Norbert

Elég pikáns fordulat volt 2015-ben, amikor a FrieslandCampina debreceni gyára vált eladóvá, és az üzemet az Alföldi Tej vette meg. Vagyis pont azok a tejtermelők, akiket 12 évvel korábban éppen a debreceni tejüzemmel szembeni tárgyalási pozíciójuk erősítése hozott össze. A FrieslandCampina márkás termékeinek egy része ma is Debrecenben készül, csak most már nem a saját tulajdonú gyárban, hanem az Alföldi Tejnél bérgyártásban.

Az üzem megvásárlásának elsődleges célja az volt, hogy a portfólióból hiányzó terméket, a sajtot ott gyártsuk, illetve a sajtgyártás melléktermékeként keletkező savót porítani tudjuk, a megfelelő beruházások után ez nemrég el is kezdődött

– mondja Rózsás Mónika ügyvezető.

A vételhez 40 százalék állami támogatást kapott a társaság, a maradék részt hitelfelvétellel és tőkeemeléssel teremtették elő.

Vajat készítenek az Alföldi Tej Kft. székesfehérvári üzemében. Fotó: Farkas Norbert

Ma már nincs 160 tulajdonosa a cégnek, a kör 85 tejtermelőre szűkült. Ennek magyarázata a 2008-as válságig nyúlik vissza, az akkor visszaeső tejátvételi árak erősen megrostálták a szektort. Aki nem tudott költséget csökkenteni, vagy nem bírta az esetleges hiteleit fizetni, esetleg újabbakat felvenni, annak vagy fel kellett hagynia a termeléssel, vagy el kellett adnia a cégét. Így a tagok vagy lemorzsolódtak, vagy értékesítették üzletrészüket.

A pénzügyi mutatókban is jól látszik a válság hatása. A bevétel 2009-ben visszaesett, és csak 2014-re közelítette meg újra a 2008-as értéket, majd onnan növekedett tovább. Az üzemi szintű profit 2018-ig hasonló mintát követett, 2018-ban azonban visszaesett.

Az eredmény 2018-as eséséről Rózsás Mónika azt mondja, egyrészt az emelkedő bérek, másrészt a növekvő anyagköltségek okozták. Az üzem rezsiköltségének jelentős része (gáz és áram) euróban keletkezik, de a csomagolóanyag nagy része is vagy import, vagy deviza-elszámolású, az értékesítés viszont majdnem teljesen belföldi, ezért a forint fokozatos gyengülése rontja az arányokat. Ehhez járult még hozzá a debreceni beruházás költsége is, de Rózsás Mónika azt mondja, 2019-ben újra pozitív tartományba került a társaság, és a várakozások szerint a profit meghaladja az árbevétel 1 százalékát.

Az Alföldi Tej a tej átvételi árát nemrég egy olyan képlethez kötötte, amely a nemzetközi és hazai piaci árakhoz kapcsolódik, így a tejtermelő tulajdonosok  a valós piaci viszonyoktól függő árat kapnak. E mellett van egy másik lényeges elem is a rendszerben: mivel a tulajdonosok egy termelői csoportot alkotnak, jogszabály szerint egyetlen tulajdonos sem lépheti túl a 15 százalékos részesedést. A tulajdonosi kör folyamatos konszolidációja után ma már vannak olyanok , amelyek közelítik a felső határt, de ezt a mai napig egyik sem érte el.

Aki például a debreceni gyár megvételénél vagy a beruházásnál nem tudta tartani a lépést a tőkeemeléssel, annak csökkent a részaránya, de olyan is volt, aki a tulajdonrészénél többet vállalt a tőkeemelésből, és így növelni tudta azt.

Palackozó gépsor az Alföldi Tej székesfehérvári üzemében. Fotó: Farkas Norbert

Az átvételi árban mindig van egy minőségi elem is, aki jobb minőségű tejet tud beadni a közösbe, az prémiumot kap. A beltartalmi érték változó, mivel például Székesfehérváron sok vaj és tejföl készül, ott a magasabb zsírtartalmú nyers tej számít jobb minőségnek, Debrecenben viszont inkább a tej fehérjetartalma fontos. A debreceni gyár fő profilja ugyanis a sajt mellett a savó, vagyis az a fehérje, amely iránt az élelmiszeriparban egyre nagyobb kereslet mutatkozik. A fehérjével (proteinnel) dúsított élelmiszerek mögött általában a por alakban szállított tejsavó hozzáadása áll, ami azért is érdekes, mert korábban ez a sajtgyártás egyik olyan mellékterméke volt, amelyet nem tudtak hasznosítani.

Ma Magyarországon körülbelül 1,9 milliárd tonna tejet termelnek évente, ebből 1,1 milliárd tonnát vesznek át a magyar üzemek, a többi exportra megy. A magyar átvételben jelenleg 25 százalékos részesedése van az Alföldi Tejnek.

A tulajdonos-termelők minden tejet az Alföldinek adnak át. Az Alföldi csak akkor vásárol a szabad piacról, ha mindez nem elég a két gyár termeléséhez, ha pedig a tulajdonosoknál többlet keletkezik, akkor is átveszi a tejet a képlet szerinti áron, de értékesítheti a spot piacon.

Bár egyre többet hallani arról, hogy a fejlett világban a tejtermékektől elfordulhatnak a fogyasztók, mert a növényi alapú helyettesítők (a legtöbb összehasonlítás szerint) kevésbé terhelik a környezetet, az Alföldi Tejnél pont ellenkező várakozások vannak: a tej átvételi ára emelkedik, mert a nyers tej iránti kereslet nő. Egyrészt azért, mert a hazai élelmiszeripari üzemek növelik a kapacitásaikat, vagyis ők is arra számítanak, hogy a jövőben egyre több tejipari terméket tudnak eladni, másrészt az is a hazai termelők előnye lehet, hogy az exportlehetőségek is bővülnek. Ezt erősíti, hogy minél gyengébb a forint, annál jobb üzlet az export.

A tavaly decemberi átlagos átvételi ár kilogrammonként 108 forint volt, idén elképzelhető a 112-115 forintos szint is, ami magasnak számít, hiszen az elmúlt időszak mélypontján a termelők 70 forint körül tudták csak eladni a tejüket.

Az Alföldi Tej mindenesetre nem gondolkodik azon, hogy belépjen a növényi alapú italok (zab, szója, kókusz, mandula, rizs és hasonlók) piacára. Maradnak a tejnél, és most már a sajtnál, illetve az édessavó pornál is, a két utóbbi termékfajta minden piaci előrejelzés szerint nagy felfutás előtt áll.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tej lehet a táplálkozási divat következő áldozataUgrásszerűen nő a növényi alapú italok népszerűsége, mert egyre több oldalról támadják a tejivást. A környezetvédelmi adatokban a tej elég rosszul áll.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJön a fehérjével dúsított élelmiszerek divatja, de van ennek bármi értelme?Az élelmiszeripar most már mindenbe tömi a fehérjeport, mert jól el lehet adni az egészségtudatos vásárlóknak. Egy átlagos magyar azonban egyébként is sok fehérjét eszik, és egyáltalán nincs szüksége többletre.

Vállalat Alföldi Tej cégportré debrecen élelmiszer joghurt kefir sajt savó Székesfehérvár tej tejföl tejipar tejtermelők Olvasson tovább a kategóriában

Hozzászólások lezárva.