A beoltások felpörgetését tényleg nem a magyar ellátórendszer kapacitásai nehezítik

Ha a vakcinák azonnal rendelkezésre állnának, akkor napi félmillió oltás beadására lenne kapacitása a magyar ellátórendszernek Gulyás Gergely legújabb becslése szerint, amit Orbán Viktor is megerősített a szokásos pénteki rádióinterjújában. Ehhez képest egy hónappal korábban Orbán Viktor még arról beszélt, hogy

egy általános országos, egy-két nap alatt történő teljes átoltásnak a föltételei megvannak, az oltási tervünk rendelkezésre áll.

Hogy ezek a számítások mennyire megalapozottak, egyelőre aligha derülhet ki az oltóanyagok meglehetősen korlátozott rendelkezésre állása miatt, de az eddigi oltási tapasztalatok alapján néhány feltételezés megfogalmazható a vakcinák beadásának lehetséges ütemével kapcsolatban.

A koronavírus elleni oltóanyagokból a cikk írásának időpontjában elérhető utolsó adat szerint Magyarországon 105 729 adagot adtak be, vagyis mostanra a népesség több mint egy százaléka megkapta az első injekciót. Ez a teljesítmény európai összehasonlításban jónak számít, ami azért különösen fontos, mert a tagországokba lakosságarányosan egyenlő számú vakcinát kézbesít az Európai Gyógyszerügynökség. A kormányoknak tehát az arányokat tekintve mindenütt hasonló léptékű szállítások mellett kell megszervezniük az injekciók beadását*A közös, uniós szervezésű vakcinaszállítmányozás koncepciójával Magyarország mellett már több tagállam is szembement.

Magyarországon az év második hetében a naponta beadott injekciók száma meghaladta a kilencezret, amivel egyelőre sikerült felhasználni az országba érkező vakcinamennyiséget (az eddig beoltottak második adagjának tartalékolása mellett). Az ellátórendszer potenciális teljesítményére azonban az eddigi tapasztalatok alapján még nem lehet pontosabban következtetni, mert

  • a gyorsaságnak ma még leginkább az oltóanyag szűkös mennyisége szab határt,
  • másrészt eddig az egészségügyi és a szociális ellátásban dolgozók kapták meg az oltásokat, és náluk másfajta szervezőmunkát igényel a vakcinák beadása, mint a lakosság szélesebb rétegeiben.
  • Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az első szállítmányok a Pfizer/BioNTech rendkívüli tárolási körülményeket igénylő vakcinájából érkeztek

Mindez már a közeljövőben megváltozhat, hiszen más gyártók oltóanyagai is elérhetők lesznek, amelyek logisztikája kevesebb kihívást tartogat majd, a beoltásokat pedig a lakossági körben is el kell majd kezdeni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIndulhatnak az oltások Magyarországra is, de hogyan fognak eljutni a jelentkezőkhöz?Míg a piaci szereplők már jó ideje készülnek a logisztikai háttér megteremtésére, arról a kormányzati stratégiáról, amelyhez illeszkedniük kell majd, nagyon keveset tudunk.

A sok bizonytalanság mellett azonban elvi megközelítésben érdemes megnézni az őszi influenzaoltások példáját, mert abból jobban lehet becsülni az ellátórendszer kapacitásait. Az idei, 2020/21-es influenza szezonban ugyanis a koronavírus-járvány miatt rendkívüli érdeklődés mutatkozott az oltóanyagok iránt. Talán nem túlzás azt mondani, hogy azok, akik igényt tartottak az oltásra, megrohamozták az ellátórendszert. Ennek következtében 2020. október 20-a és november 22-e között – azaz egy hónap alatt – az 1,3 millió adag 3Fluart és a százezer adag Vaxigrip Tetra vakcina 74, illetve 20 százalékát adták be, jórészt a háziorvosok.

Havi 982 ezer, különleges szállítási és tárolási körülményeket nem igénylő vakcina beoltása tehát biztosan megoldhatónak látszik Magyarországon.

Ehhez hasonló támpontot adhat, hogy nincs okunk feltételezni, hogy a Pfizer/BioNTech vakcinák beadására alkalmas mai oltópontok teljesítménye csökkenne, márpedig ezeken havonta nagyjából még további 270 ezer injekció beadásával számolhatunk,

tehát a közelmúlt oltási tapasztalatai alapján havonta összesen 1,25 millió vakcina beoltása a magyar egészségügyi rendszernek nem okozhat problémát.

Az oltási terv szerint a vakcinákból a 18 éven felüli lakosság részesülhet, ennek létszáma 8 060 478 fő volt 2020. január 1-én. A terv azt is kiköti, hogy csak a TAJ-számmal rendelkezők kapnak az oltóanyagból – és mivel 2018 végén a lakosság 94 százaléka volt jogosult egészségügyi szolgáltatásra (újabb adat pillanatnyilag nincs), jobb híján úgy számolhatunk, hogy nagyjából 7,5 milliós az a kör, aki kérheti az oltást. Mivel a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinák többnyire kétszeri beadás után válnak hatásossá, a maximális esetben összesen 15 millió adag beadásával kell számolni.

A fentiek alapján tehát elméletileg azt látszik, hogy ha meglenne a kellő oltóanyag-mennyiség, és az oltások teljes körű társadalmi elfogadottsága is meglenne, akkor a közelmúlt oltási tapasztalataiból kiindulva

egy évbe telne, amíg mindenki megkapná a vakcinát.

Természetesen ha a kormányzati kommunikáció szerinti napi félmillió vakcina beadásával számolunk, akkor mindössze egy hónap kérdése lenne a teljes átoltottság a fenti elméleti számolás szerint (illetve valamivel több, mivel az ismétlő oltások beadása előtt el kell telnie egy bizonyos időnek az első injekciókhoz képest).

A nyájimmunitás kialakításához persze nem szükséges a teljes lakosság beoltása – a szakértők 60 és 90 százalék közé teszik a nyájimmunitáshoz kellő átoltottsági arányt, és ha csak ennek elérésével számolunk, akkor jóval rövidebb idő is elég lehet.

A fentiek alapján viszont jól látszik, hogy a gyorsaság legfontosabb meghatározó eleme a nagy tételben elérhetővé váló és egyszerűbben tárolható oltóanyagok megléte. Ilyen lesz például az AstraZeneca készítménye, amelynek európai uniós engedélyezése január végére várható (de a már engedélyezett és Magyarországra is szállított Moderna-oltóanyag logisztikája is kevésbé igényel extrém körülményeket a Pfizer/BioNTech vakcinájához képest). A képet az újabban egyre jobban lebegtetett kínai vakcina erősen árnyalja, abból a hírek szerint rengeteget tudnánk vásárolni azonnal, ha a magyar hatóságok jóváhagyják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMennyiségi áttörést hozhat az AstraZeneca oltásaOlcsóbb és sima hűtőben szállítható a vakcina, amelynek beadását az Egyesült Királyságban elkezdték.

Az oltóanyagok gyártása és szállítása mindenesetre felfutóban van, várhatóan egyre több cég készítménye kap engedélyt, és növekednek a gyártókapacitások is. Falus András immunológus akadémikus szerint március-április környékén már óriási kínálat lehet a védőoltásokból, tehát hamarosan a gyors átoltás külső korlátai jelentősen enyhülni fognak. 

A vakcinák rendelkezésre állása mellett azonban van még egy tényező, ami alapvetően befolyásolja a tempót: az alacsony oltási hajlandóság, amely idővel egyre fontosabb korlátja lehet a lakosság gyors átoltásának. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a magyarok alig több mint negyede tervezi az oltás beadását, a kormányzati regisztrációs honlapon pedig nagyságrendileg másfél millióan jelentették a vakcina iránti igényüket Gulyás Gergely nyilatkozata szerint.

Az eddigi másfél millió jelentkezőre jutó hárommillió vakcina a fentebbi pesszimista, tapasztalati alapokon nyugvó becslés szerint is három hónapon belül beadható lenne, ha elhárulnának az oltóanyag beszerzésének akadályai, de még a koronavírus elleni oltások mostani beadási üteme mellett sem telne egy évbe. Ugyanakkor a bizalmi válság mélységét jelzi, hogy még az egészségügyi dolgozók körében is jellemző az oltástól való elzárkózás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz egészségügyi dolgozók is ugyanazért félnek az oltástól, mint másokNem tűnik racionálisnak, hogy Magyarországon dolgozóknak csak a fele vállalja az oltást, de az oltásellenességről könyvet író amerikai szociológus szerint a döntés nem pusztán a racionalitáson múlik.

A kormány a nehézkesen működő közös európai beszerzési rendszert megkerülve a napokban megállapodott a kínai Sinopharmmal, bár a szállítások ütemezése és az oltóanyag mennyisége még nem ismert. A kínai és az orosz készítményekkel azonban bizalmatlan a lakosság, fennáll tehát annak a veszélye, hogy míg a vakcinák elérhetőségén javít a kormány, addig az eleve alacsony oltási kedvet tovább rontja. Igaz, most már az oltást népszerűsítő kampány indítása is napirenden van, de a kínai vakcina erőltetése mindenképpen kétélű fegyver, és nem lenne jó, ha visszafelé sülne el.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKidobtunk 9 hónapot, amikor megalapozhattuk volna az oltások iránti bizalmatA vakcinák gyártása és logisztikája mellett az irántuk tanúsított alacsony lakossági bizalom is akadályozhatja a gyors átoltást.

Közélet covid-19 koronavírus oltás oltásellenesség vakcina Olvasson tovább a kategóriában

Hozzászólások lezárva.