A belföld az új külföld

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) első teljes évét zárta 2020 decemberében, a szálláshely-szolgáltatói piac digitalizálásának eredményeként pontos és naprakész adatokkal rendelkezünk a hazai szálláshely szektorról – írta trendriportjában a Magyar Turisztikai Ügynökség.

Az NTAK működésének első 12 hónapja egybeesett a turizmus történetének legnehezebb évével, a rendszer ugyanakkor segítette a turisztikai ágazat válságkezelését, hiszen pontosan tudták követni a tavaszi drámai visszaesést, majd a nyári kimagasló teljesítményt.

Jelenleg Magyarországon 38.000 szálláshely működik, melyek mindegyike használ szálláshelykezelő szoftvert.

A rendszernek köszönhetően pontos rálátás nyílik minden szálláshelytípusra, és az eddigi havi vagy évi egyszeri, önbevalláson alapuló statisztikai adatszolgáltatással szemben már minden hazai szálláshely naponta küld statisztikai adatot az NTAK-ba.

A kereskedelmi szálláshelyek – szállodák, panziók, kempingek, üdülőháztelepek és közösségi szálláshelyek – mellett immár az egyéb és magánszálláshelyek is sikeresen csatlakoztak az új adatszolgáltatási rendszerhez.

Az NTAK küldetése, hogy egy platform alatt gyűjtse össze, és tegye értelmezhetővé, elemezhetővé az összes szálláshely-szolgáltató statisztikai adatait, hiszen ezek jelentik a jövő adatvezérelt turizmusirányításának az alapját.

2020 márciusáig úgy tűnt, ez lesz a legjobb év a magyar turizmus történetében, hiszen 43 millió vendégéjszakával rekordévet zárt az ágazat 2019-ben, és még az év első két hónapja is kiemelkedő számokat produkált.

A koronavírus-járvány azonban márciustól 60 nap alatt derékba törte a magyar turizmust,

és gyakorlatilag a nullára esett vissza a forgalom, veszélybe sodorva százezrek megélhetését.

Fotó: Shutterstock

A kormány azonnali lépéseket tett, és célzott gazdaságvédelmi intézkedéscsomagról döntött, amelyek hatására, illetve a szakma fegyelmezett és rugalmas hozzáállásának köszönhetően a munkahelyek nagy része megmaradt, júliusban és augusztusban pedig meghaladtuk az előző évi belföldi vendégszámokat.

A főszezon legnagyobb nyertesei az egyéb és magánszálláshelyek voltak, a belföld lett az új külföld.

2020-ban a legfontosabb cél a turizmus-vendéglátásban működő vállalkozások életben tartása és a munkahelyek megmentése, a szakemberek pályán tartása volt. A gazdaság újraindításában a stratégiai jelentőségű turisztikai szektor óriási szerephez jut, az ágazat támogatása, a vállalkozások helyzetének könnyítése nemzeti érdek.

A Magyar Kormány turizmust érintő támogatása 2020-ban összességében meghaladta a 800 milliárd forintot, ami túllépi a 2 milliárd eurót. Ez európai szinten is kiemelkedő.

A válság egyben lehetőség is a fejlődésre. Az ágazatban az elmúlt év során olyan változások történtek, amelyek segítik a szektort, hogy felkészülten, még biztonságosabban, és magasabb minőségben szolgálja ki a járvány után újrainduló turizmust. 2021-ben történelmi esélyünk van arra, hogy Magyarország desztinációi megújulva és megerősödve vegyék fel a versenyt az európai nagyvárosokkal – fogalmaztak a trendriportban.

Megváltozott utazási szokások

Az MTÜ megbízásából a Századvég Politikai Iskola Alapítvány április 8-tól kezdődően heti rendszerességgel mérte a magyar lakosság utazási hajlandóságát, amelyből kitűnik, hogy a járvány hatására az utazási szokásokban jelentős változás következett be 2020-ban.

A korlátozások feloldásával a nyári időszakban robbanásszerűen indult be a belföldi turizmus. Míg a nyár kezdeti időszakában a kutatásban megkérdezettek 53 százaléka vett részt belföldi utazáson, ez az arány az őszi időszakra 67 százalékra növekedett. Ennek oka, hogy sokan a külföldi desztinációk helyett belföldi utazást választottak, így nőtt a belföldi turizmusba bekapcsolódók aránya. Ez idő alatt a külföldi utazások aránya nem változott (29 százalék), ami ugyan csak a belföldi úti célok népszerűségét mutatja.

A megváltozott körülmények miatt a lakosság utazási szokásai tudatosabbá váltak:

70 százalék volt azok aránya, akik a biztonságosabbnak vélt belföldi utakat preferálták.

Hasonló volt azok aránya is, akik a külföldi utazás során figyelembe vették azt, hogy az adott országban hogyan alakul a koronavírus megbetegedések száma. A megváltozott körülmények miatt a lakosság harmadára volt jellemző, hogy utazási döntései során inkább kivárt, és az utazáshoz közelebbi időpontban foglalt, amely a foglalási idő rövidülésével járt együtt.

Az utazások célja az aktív szabadidős tevékenységre, a fürdőszolgáltatások igénybevételére, illetve a városlátogatásokra irányult 2020-ban. Az úti cél kiválasztása során a saját anyagi helyzet (61 százalék), az úti cél élményígérete (42 százalék), illetve az adott évszak (36 százalék) volt a három leglényegesebb döntéshozatali tényező.

A biztonság volt a legfontosabb

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) tavalyi év összesített adatai alapján 8,0 millió vendég 22,7 millió vendégéjszakát töltött el a magyarországi szálláshelyeken, a vendégek 79 százaléka belföldi volt.

Míg a teljes időszakra vonatkozóan vidéken a belföldi vendégek voltak többségben, 87 százalékban, addig Budapesten a külföldiek 68 százalékban.

A belföldi vendégek száma 2020-ban a 2019. évinek 73 százalékát, a belföldi vendégéjszakák száma a 2019. évi 78 százalékát érte el. 2020. évben a külföldi vendégek száma a 2019. évi érték 22 százalékát, a külföldi vendégéjszakák száma a 2019. évi 27 százalékát érte el.

A havi vendégszámok összehasonlításakor egyértelműen megmutatkozik a járvány okozta tavaszi és őszi visszaesés hatása. Főként a külföldi vendégek számának jelentős visszaesése miatt még a 2020. júniusi vendégszám is elmaradt a 2019. júniusi értéktől, ugyanakkor a júliusi és az augusztusi belföldi vendégszám jelentősen meghaladta az egy évvel korábbi értékeket.

Forrás: MTÜ

Az előzetes felmérésekkel összhangban beigazolódott, hogy a hazai utazók a biztonságra helyezik a legnagyobb hangsúlyt, így az egyéb és magánszálláshelyek szerepe felértékelődött. Ennek megfelelően a szálláshelyek közül a szállodák, valamint az egyéb és magánszálláshelyek voltak a legnépszerűbbek.

Az összes vendégéjszaka 41 százalékát, illetve 39 százalékát töltötték el itt az utazók, további 7 százalékot panziókban, 5 százalékot közösségi szálláshelyeken és kempingekben. A szállodák 3,8 millió vendéget és 9,4 millió vendégéjszakát regisztráltak.

Az összesített adatok alapján a budapesti szálláshelyeken 1,2 millió vendég szállt meg, és 3,8 millió volt a vendégéjszakák száma. A külföldieknek leginkább kitett Budapesten az év első három hónapjában a megszálló vendégek több mint 80 százaléka még külföldi volt, ezt követően azonban már csak júliusban és augusztusban volt több külföldi, mint belföldi vendég.

Az év utolsó négy hónapjában a fővárosban megszálló összes utazó 70 százaléka hazai volt, az eltöltött vendégéjszakák 60 százaléka szintén belföldiektől származott.

A tavaszi és őszi korlátozások hatására megfigyelhető, hogy jelentős mértékben csökkent a vendégek száma és ezzel egy időben nőtt a tartózkodási idő hossza – a tavaszi és őszi hónapokban egyaránt –, amely az üzleti célú utazók, valamint az oktatási célból a fővárosban tartózkodók túlsúlyának következménye.

A Balaton térsége volt a legnépszerűbb

2020-ban a vidéki szálláshelyeken 6,8 millió vendég szállt meg, akik 18,9 millió vendégéjszakát töltöttek el. A turisztikai térségek közül a Balaton térsége (27 százalék), a Mátra—Bükk (9 százalék), valamint Debrecen és térsége és a Budapest környéke (6 százalék) turisztikai térségek voltak a leglátogatottabbak. A belföldi vendégek magasan a legtöbb vendégéjszakát a Balaton térség (31 százalék) szálláshelyein töltötték el, ezt követte a Mátra—Bükk (10 százalék), valamint Budapest, Debrecen és térsége és a Budapest környéke (7 százalék) térségek.

A külföldiek körében Budapest volt a legkedveltebb célpont, az összes külföldi vendégéjszaka 44 százalékát a fővárosban töltötték el. Ezt követően a Balaton (17 százalék), Debrecen és térsége (6 százalék), valamint Bük-Sárvár és Budapest környéke (5 százalék) voltak a leglátogatottabbak a külföldi vendégéjszaka számok alapján.

Forrás: MTÜ

2020-ban a közel 23 millió vendégéjszaka 37 százaléka a leglátogatottabb 10 településen realizálódott. Július kivételével a többi hónapban Budapesten került eltöltésre a legtöbb vendégéjszaka (júliusban Siófok állt az első helyen). A teljes évet tekintve a fővárost Siófok, Hajdúszoboszló, Balatonfüred és Hévíz követte.

A TOP 10 településben ezek mellett helyet kapott Zalakaros, Eger, Gyula, Debrecen és Bük.

A fővárost kivéve az összes vizsgált városban a belföldi vendégéjszakák domináltak (átlagosan 79 százalék), a legtöbb külföldi vendégéjszaka Budapestet követően Hévízen, Siófokon, Hajdúszoboszlón és Debrecenben került eltöltésre.

2020-ban 1,7 millió külföldi vendég érkezett hazánkba, a 2019. évi 7,8 millió külföldi vendéggel szemben.

A Balaton térség volt a legnépszerűbb úti cél az év szinte minden hónapjában az ott eltöltött vendégéjszakák száma alapján, kivételt képezett ez alól április és december, amikor a legkevesebb turista tartózkodott az országban és a turisztikai térségek közül Budapest környéke megelőzte a Balatont.

A nyári főszezonban, júliusban és augusztusban az ország összes szálláshelyén realizált vendégéjszaka szám 41 százaléka Balaton térségi szálláshelyeken került eltöltésre.

Fotó: Shutterstock

A térség szálláshelyeire tavaly 2 millió vendég érkezett, akik 6,2 millió vendégéjszakát töltöttek el. A vendégéjszakák 44 százaléka egyéb és magánszálláshelyeken, míg 37 százaléka szállodákban, további 10 százaléka kempingekben került eltöltésre.

A térségben egész évben a belföldi vendégek domináltak, az összes vendégéjszaka 85 százalékát magyarok adták. A belföldi vendégek legkedveltebb települései az eltöltött vendégéjszaka szám szerinti sorrendben Siófok, Balatonfüred, Zalakaros, Hévíz és Balatonlelle voltak.

A térségben megszállt vendégek átlagéletkora 37 év volt. A hazai vendégek átlagéletkora 36 év volt, a németeké, ahonnan a legtöbb külföldi érkezett, ennél magasabb, 41 év. Az egyes hónapokat vizsgálva a nyári főszezonban (július-augusztus) volt a legalacsonyabb a vendégek átlagéletkora, 34 év, a legmagasabb pedig márciusban, 43 év.

SZÉP Kártya

A kormány 2020 áprilisában a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében számos intézkedésről döntött a Széchenyi Pihenő Kártya konstrukcióval kapcsolatban. A legfontosabb változás a SZÉP Kártya juttatásként adható éves összeg – piaci munkáltatók esetén 450 ezer forintról 800 ezer forintra, költségvetési szervek esetén 250 ezer forintról 400 ezer forintra – emelése, és mentesítése a – 2020. május-júniusban 17,5 százalék, július 1-jétől 15 százalékos – szociális hozzájárulási adó alól.

Bár a juttatások kifizetése és a turisztikai költések is időben eltolva jelentkeztek, általánosságban elmondható, hogy a SZÉP Kártya hozzájárult a turizmusban jelentkező válság enyhítéséhez és jelentős szerepe volt a belföldi turizmus újraindulásában.

2020-ban a 2019-es évi összegnél 17,4 százalékkal több, összesen 285 milliárd forint került jóváírásra a SZÉP Kártyákra.

A szálláshely alszámlára feltöltött összeg (51 Mrd Ft) 2,3 százalékkal; a szabadidő alszámlára töltött összeg (28 Mrd Ft) 11,6 százalékkal, a vendéglátás alszámlára került összeg (206 Mrd Ft) pedig 22,7 százalékkal volt magasabb, mint 2019-ben.

Fotó: Békés Megyei Hírlap/Imre György

A Széchenyi Pihenő Kártyákról elköltött teljes összeg meghaladta a 234 milliárd forintot, ami 23 százalékkal több, mint a 2019-es éves költés. A szálláshely alszámláról 10,7 százalékkal, a szabadidő alszámláról 18,7 százalékkal, a vendéglátásról pedig 26,3 százalékkal többet költöttek összesen 2020-ban 2019-hez képest. A teljes SZÉP Kártya kiadás 15 százaléka (36 Mrd Ft) a szálláshely, 9 százaléka (20 Mrd Ft) a szabadidő, 76 százaléka (179 Mrd Ft) pedig a vendéglátás alszámláról történt.

A tavaszi korlátozások után a júniusi jóváírások összege jelentős mértékben, 21,4 milliárd forinttal meghaladta az előző év júniusi összeget, mivel a korábban felfüggesztett jóváírásokat több munkáltató visszamenőleg kifizette. Júliustól kezdve a jóváírások a tavalyihoz hasonló szintre kerültek.

A belföldi turizmus újraindulása után a nyári SZÉP Kártya költések jelentősen meghaladták a 2019 azonos időszakában mért kiadásokat: júniusban 5 milliárd forinttal (+26 százalék), júliusban 11 milliárd forinttal (+44 százalék), augusztusban pedig 12 milliárd forinttal (+46 százalék) több költés realizálódott a SZÉP Kártyákról, mint 2019. azonos hónapjában.

A megnövekedett Széchenyi Pihenő Kártya juttatások jelentősen hozzájárultak az erős nyári belföldi szezonhoz, egyes csoportok esetén a keresletet a minőségi szolgáltatások, magasabb kategóriájú szállások felé tolta.

Hozzászólások lezárva.